Európa több országa is csapadékhiánnyal küzdött az első júniusi esők megérkezéséig, ami kihat majd a termésátlagokra is. A kedvezőtlen aszályhelyzet miatt a nyári betakarítású kultúrák 10-25 százalékos terméskiesést szenvedtek el.
Lengyelországban a termés egyötöde veszett el az aszály következtében. A lengyel talajtani és növénytermesztési intézet (IUNG) adatai alapján nem esett csapadék áprilisban és májusban, és még a szokatlanul magas hőmérséklet is meggyötörte a növényeket. Ennek az lett az eredménye, hogy az ország 90 százaléka aszály sújtotta terület lett. Az intézet ezért a nyári betakarítású szántóföldi kultúrák esetén a sokéves termésátlagokhoz képest nagyjából 20 százalékos veszteséggel számol, a repcénél pedig 10 százalékosra becsülték a kárt. A témát az Agrárszektor járta körül.
Nem jobb az aszályhelyzet a német és a dán agráriumban sem
Észak- és Kelet-Németországban, valamint Dániában is aszály sújtotta a mezőgazdaságot. A dán agrárkutatási centrum (SEGES) adatai alapján egyes országrészekben két hónapja nem láttak számottevő esőt. Ennek következtében a kalászos gabona és a repce 25 százalékos terméskiesést szevedhet el. A legutóbbi hasonló aszály 1992-ben sújtotta az országot, és a júniusi esők már csak egy kicsit enyhíthetnek a helyzeten. A gazdasági kárt a kutató intézet hozzávetőleg 800 millió euróra (252 miliárd forint) becsüli. Ráadásul nem csak a termés mennyisége, de a minősége is csökkent a hosszú, csapadékmentes időszak során. Az ottani mezőgazdasági szakértők abban reménykednek, hogy legalább a tavaszi vetésű állományok profitálhatnak a későn megérkező esőkből. Így talán van némi esélye annak, hogy kompenzálják a gazdák veszteségeit.
A témával kapcsolatban korábban itt írtunk arról, hogy hazánkban adatelemzéssel veszik fel a harcot az aszály és a belvíz ellen. Mezőgazdasági és vízügyi szakemberek részvételével az adatalapú aszály- és belvízkezelésről rendeztek konferenciát Nádudvaron, a KITE Zrt. központjában. A megfigyelőállomások naponta mérik a csapadékmennyiséget, a hőmérsékletet, a légnedvességet, a páratartalmat, a talajnedvességet, illetve a talajhőmérsékletet. Olyan megelőző, operatív módszert – aszály-monitoring rendszert – dolgoztak ki, amelynek köszönhetően a jövőben vizet tudnak a területre juttatni mielőtt a növény megérezné a szárazság okozta stresszhatást.
