A Dombóvár közeli Dalmand határában tartotta a Syngenta Magyarország a Szer-show rendezvényét, ahol a repce, az árpa, a kukorica és a napraforgó kísérleteit mutatta be a több száz érdeklődőnek. A gazdák 30 fős csoportokban látogatták végig a különböző kultúrák között ötletesen felépített állomásokat. A fajtanemesítés előnyein kívül a növényvédelem eredményeit és a helytelen gazdálkodási gyakorlat hatásait is ismertették a Tolna megyei telepen.
A Bonafarm csoporthoz tartozó Dalmand Zrt. területére az egész országból érkeztek a vendégek. A részvénytársaság Tolna megye délnyugati részén, a Kapos folyó vízgyűjtőjében, valamint a megye középső részén, a Tolnai-dombságon működik. A hagyományos növénytermesztési kultúrákon (őszi búza, kukorica, olajos növények) kívül a különböző vetőmagok és öntözéses szántóföldi zöldségek termesztése is meghatározó. A telepen sertéstenyésztés és halgazdálkodás is folyik.
A sajtó munkatársai kora délután nézhették meg a szakértők bemutatóit. Szó volt a vetésmélységi- illetve, vetésidő kísérletekről, és az állományban bekövetkezett taposási károkról is. A szervezők igyekeztek mindent forintosítani, hogy a gazdák megbizonyodhassanak arról, egy kis odafigyeléssel ők maguk is nagyon sokat tehetnek azért, hogy még több terményt takaríthassanak be a földjeikről.
A termelők elvárják, hogy állandóan fejlesztésekkel és új termékekkel találkozzanak – mondta a Syngenta marketing vezetője, Vajda Beáta. Sokszor kapunk olyan visszajelzést, hogy nagyon kevés új hatóanyagot és terméket vezetünk be. Ám ez inkább Európára jellemző. Ha megnézzük például a Syngenta dél-amerikai portfólióját, ott jóval több fejlesztést látunk. Európában viszont adott egy sajátságos regisztrációs környezet, amivel együtt kell élnünk. A bemutató területen viszont új készítményekkel találkozhatnak a látogatók. A csávázószerek mellett bevezetünk egy új kalászos fungicidet is – mondta bevezetőjében Vajda Beáta.
A repce betakarítása most aktuális
A cég 4 hibriddel van jelen a magyar piacon, amik a Nébih-kísérletekben is jól szerepelnek. Ezek mellett a teljes technológiát is bemutatták a rendezvényen. A repcénél azt tapasztalták, hogy idén a virágzáskor nem úgy kötöttek az állományok, ahogy az előző években, ennek ellenére országszerte nagyon sikeres növényről van szó. A vetésterülettel már feszegetjük a határokat, hiszen a két olajos növény már 1 millió hektárt foglal el, ami növényegészségügyi szempontból már nehezen tartható. A napraforgó területe ezért valamivel csökkent is, mivel sok termelő felismerte, hogy nem megfelelő az általuk alkalmazott vetésváltás. A szezon a jövő héten indul, ahol a Syngenta az elmúlt két idényben gyakorlatilag megkétszerezte az eredményeit – mondta Vajda Beáta.
Fekszik az árpa, készül az ír sör és az olasz tészta
A kalászos blokkba térve látszott, hogy az árpánál sok helyen fekszik az állomány. Ez a nem optimális nitrogénadagolás miatt történt így, és a szárszilárdításra is nagyon oda kell majd figyelni a jövőben. A vállalat már egy új hibrid árpát is tesztel, amit a hazai környezetre fejlesztenek, sőt, az is kiderült, hogy az ír Guinness sör alapját is a Syngenta állománya adja.
Korbuly Bence, kalászos kampánymenedzser, elmondta, hogy a cég a napraforgón kívül a gabona vetőmagok területén is piacvezető. Megtudhattuk tőle, hogy a legnagyobb olasz tésztagyártó cégnél is Syngenta durumbúzafajtákat használnak. A búzafajták közül a cég vezető termékét, a Falado-t emelte ki, ami 2017-ben az IKR fajtasort toronymagasan megnyerte, 7,92 tonna/hektáros eredménnyel. Egy évvel korábban pedig a Falado még ennél is magasabb, 9,26 tonnát produkált hektáronként, amivel ugyancsak nyerte a fajtasort.
A növényvédelmi blokkban egy kezeletlen terület mellett egy kétszer kezelt állományt, valamint a cég által javasolt megoldás hatását lehetett megfigyelni. Ez utóbbi látványosan szebb eredményt mutatott: a zászlóslevelek szinte 100 százalékosan megmaradtak az Amistar Opti 2 liter és az Elatus Era 1 liter technológia alkalmazásával.
A kukoricára fordulva nagyon látványos eredményt produkált a Vibrance csávázószer hatóanyaga, ami a gyökérképződést segíti. Ezáltal javul a tápanyagfelvétel, gyorsabb a növekedés és nagyobb felszívóhatást ér el a növény. A képeken jól látható a különbség a gyökértömegekben.
Schipp Márton, kukorica kampánymenedzser, a kultúra gyomirtásáról osztotta meg tapasztalatait. Az egyre melegebb téli periódusok és egyre szárazabb tavaszok következtében folyamatosan változik a gyomflóra. A fő problémát idén a nagymértékű mezei acat felszaporodás okozza. Ez a kukoricával egyidőben kel, ami a kultúrnövény gyomirtás szempontjából legérzékenyebb időszaka. A szakértő elmondta, hogy a legprofibb gyomirtásnak a korai posztemergens kezeléseket tartja, ami a lehető legkorábban hat a gyomkonkurencia ellen. Számos esetben ezért valódi posztemergens szereket kellett használni. Például idén a szárazság miatt előfordult, hogy a gyomok nem keltek egy időben a kukoricával, ami a később jövő esők hatására pedig megugrott, így 8-10 leveles állapotban kellett védekezni, de a cégnek erre is volt megoldása a Calaris Pro szerrel.
A napraforgóról Ácsné Dr. Szekeres Dóra, a cég napraforgó kampánymenedzsere beszélt. Elmondta, hogy a növénynél az idei száraz időszakban, a bemosó csapadék hiánya miatt ugyan csökkent hatékonyságot mutatott az alapgyomirtás (preemergens kezelés), de ennek ellenére is érdemes volt a szert kitenni. Ám a kezeletlen területekhez képest még így is kisebb volt a gyomfertőzés a kezelt területeken, ezzel pedig akár 20 százalék termés is menthető volt. A gyomkelés heterogén volt, emiatt nagyon sok helyen volt szükséges felülkezelés. A nehéz talajelőkészítés miatt a napraforgók is heterogénebbek voltak idén, ezért még fontosabb lesz a deszikkálás, hogy összehozzák a heterogén táblát, és visszaszorítsák a gyomnyomást – mondta a kampánymenedzser.
Dalmandon nem csak a technológiai megoldásokról volt szó, hanem olyan gyakorlati hibákat is lemodelleztek, mint az egyenetlen vetés, a rossz vetésidő, a tőkihagyás, illetve az egyenetlen vetésmélység. Ezek mindegyike nagy veszteségeket okoz, amiket az alábbi képeken nézhet meg.
Legvégül pedig azt szemléltették, hogy egy új vetőgépet is érdemes nagyon pontosan beállítani. Ezzel kapcsolatban kérdeztük meg a Väderstad területi képviselőit, Ádám Tamást és Lempel Lászlót.
A piacon található szemenkénti vetőgépek általában vákumos technikával működnek, szívott levegővel. A Väderstad Tempo vetőgép pedig egy nyomott levegős rendszer, ami 50 km/órával lövi be a talajba a magot. Míg a vákuumos megoldás elengedi az adagolóház után a maglevezető csőbe a magot és ott a gravitáció határozza meg, hova kerül, a Temponál használt technológiával a vetés a sebességfüggetlenné válik. Így kétszer olyan gyors sebesség érhető el, ráadásul nagyobb pontossággal. A vetés minőségének meghatározására egy ún. variációs koefficienst használnak, amely viszonyszám megmutatja az átlagos tőtávtól való eltérés mértékét. Ez 40 százalék alatt már kiválónak tekinthető, egyedül a Tempo vetőgépek tudnak 20-30% közötti eredményeket produkálni, ráadásul nagyobb haladási sebesség mellett. A mi monitorjaink alapján pedig elmondható, hogy legalább 95 százalékos pontossággal vetünk, de a megfelelő gépbeállítás mellett könnyen elérhető akár a 99%-os vetési pontosság is – tette hozzá Lempel László. A különbség szemmel látható, a Tempo-val egyöntetű, robbanásszerű kelést lehet elérni. Kérdésünkre elmondták, hogy hazánkban 300 ilyen vetőgépet adtak el, összesen a világban pedig mintegy 3 ezer darab kelt el belőle 2014 óta.
Megkérdeztük a cég kampánymenedzsereit a szakterületükkel kapcsolatos érdekességekről, a csávázószerekről, valamint a hibridekről. Korábbi cikkünkből kiderül, hogyan teheti jobbá a napraforgó, a kukorica és a kalászos termését!
