Közzétette az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadását. A tanulmány szerint a népességnövekedés és a fogyasztási szokások változása minden korábbinál nagyobb nyomást gyakorolnak a Föld természeti erőforrásaira. Sivatagosodnak a talajok, 2050-re a világ termőtalajainak közel 90 százaléka lesz érintett. Ekkorra a szűkös talajerőforrások okozta problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják a lakóhelyüket.
A témát a Greenfo.hu oldal írta meg bővebben. A tájékoztatás szerint az Unió Közös Kutatóközpontjának kiadványa szerint a talajromlás jelenleg a földterületek több, mint 75 százalékát érinti. Az érték pedig a tanulmány jóslata alapján 2050-re 90 százalékra nő. A gond Afrikában és Ázsiában lesz a legsúlyosabb. Mint közölték, a talajromlás egyik fő oka a mezőgazdasági termelés további bővülése.
Mi lehet a megoldás?
A bővülést és az egyre nagyobb arányú földhasználatot a meglévő mezőgazdasági területek terméshozamának növelésével lehet lelassítani. További megoldás lehet a növényi alapú étrend, a fenntartható forrásokból származó állati fehérjék fogyasztása, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentése. A világatlasz szerzői leírták, hogy a felgyorsult erdőirtás miatt nehezebb lesz az éghajlatváltozás hatásait mérsékelni. Egyes becslések szerint 2050-re a szűkös talajerőforrásokból származó problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket – írja a Greenfo. A talajromlás és az éghajlatváltozás költségei évente több 10 millió euróra rúgnak az Európai Unióban. Ezek a tényezők 2050-re hozzávetőleg 10 százalékkal csökkentik majd a terméshozamot, de Afrikában, Indiában és Kínában a csökkenés akár 50 százalékos is lehet.
Mire jó a világatlasz?
A világatlasz abban segíti a döntéshozókat, hogy helyi szinten jobb intézkedéseket hozzanak a talajvesztés és a talajromlás kihívásaira. A világatlasz olyan kiadvány, mely átfogó, tényeken alapuló értékelést ad közre a világ talajromlásáról és annak kiváltó okairól. Konkrét példákkal mutatja be, hogy az emberi tevékenység hogyan vezet állat- és növényfajok kihalásához, illetve miként veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, fokozza az éghajlatváltozást, és kényszerít tömegeket lakóhelyük elhagyására.