Repce nélkül nincsen modern vetésforgó

A növénytermesztés – minden precíziós eszköz ellenére – néha az „orosz rulettre” hasonlít, köszönhetően a globális felmelegedésnek és a hatásainak. Elsősorban a tavaszi növények vannak veszélyben, de az ideálisan összerakott vetésforgó jó megoldást kínál.

Talán nincs is olyan kukoricatermesztő az országban, akit ne érintett volna az utóbbi években az a probléma, hogy már jóval betakarítás előtt száradásnak indult a lábon álló termése. Ennek oka, hogy a nyári időszakban egyre kevesebb a csapadék, pont akkor, amikor a kukoricának a legtöbb nedvességre lenne szüksége a megfelelő fejlődéshez.

Ilyen esetben a kukorica gyökérzete a talaj mélyebb rétegeiből veszi fel a nedvességet, de így későbbre a talajban nem marad elég víz, ezért a kukorica idő előtt kezd elszáradni. Emiatt sokaknál komoly terméskiesés jelentkezik évről évre. De nem csak a kukorica, az őszi búza is megsínyli az éghajlatváltozás következményeit.

Mint kiderült, a modern vetésforgók alapja az őszi káposztarepce
Mint kiderült, a modern vetésforgók alapja az őszi káposztarepce

 

De van megoldás. Sokan nem is gondolnák, hogy az őszi káposztarepce termesztése mennyi pozitív hatással bír a későbbi utóveteményekre. Nem véletlen, hogy a modern vetésforgók elengedhetetlen tagjaként tekintenek erre az őszi vetésű növényre, mivel oszlopos gyökerének és mellékgyökérzetének köszönhetően kiemelkedően képes a talaj lazítására. Ennek hatására a repceföldre vetett utónövény akár szántás nélkül is a talajba juttatható, úgynevezett mulcstechnológiával. Ennek legnagyobb előnye, hogy repce után alkalmazott mulcstechnológiás vetés esetén alacsony a DON-érték (DON-toxin jelenlétére utaló érték) az utónövény őszi búza esetében.

Azt is bebizonyították már, hogy repce után vetett őszi búzánál az erőteljesebb gyökeresedés miatt jóval nagyobb és biztosabb a terméshozam, mint a kukorica után vetett búza esetében. Sőt, az sem utolsó szempont, hogy repce után vetés esetén akár egy kálium műtrágyázás is kihagyható, ugyanis a repceszárban lévő kálium gyorsabban bomlik le, mint a más növények szárában elraktározott tápanyag.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Bábolnai Gazdanapok Idén már 29. alkalommal rendezik meg a Bábolnai Gazdanapokat Bábolnán. Lássuk, hogyan alakult eddig, és még mi várható a 4 napos rendezvényen. Szepte...
Integrált szervezet szolgálja ki a növénytermesztő... A Nitrogénművek Zrt. sajtótájékoztató keretében mutatta be új, integrált szervezetét, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan szolgálja ki...
AgroCon 2014 – Fókuszban a növénytermesztés... 2014. november 4-én az IIR Magyarország szervezésében kerül megrendezésre az AgroCon 2014 konferencia Kecskeméten, a Granada Konferencia, Wellness és ...