A növénytermesztés – minden precíziós eszköz ellenére – néha az „orosz rulettre” hasonlít, köszönhetően a globális felmelegedésnek és a hatásainak. Elsősorban a tavaszi növények vannak veszélyben, de az ideálisan összerakott vetésforgó jó megoldást kínál.
Talán nincs is olyan kukoricatermesztő az országban, akit ne érintett volna az utóbbi években az a probléma, hogy már jóval betakarítás előtt száradásnak indult a lábon álló termése. Ennek oka, hogy a nyári időszakban egyre kevesebb a csapadék, pont akkor, amikor a kukoricának a legtöbb nedvességre lenne szüksége a megfelelő fejlődéshez.
Ilyen esetben a kukorica gyökérzete a talaj mélyebb rétegeiből veszi fel a nedvességet, de így későbbre a talajban nem marad elég víz, ezért a kukorica idő előtt kezd elszáradni. Emiatt sokaknál komoly terméskiesés jelentkezik évről évre. De nem csak a kukorica, az őszi búza is megsínyli az éghajlatváltozás következményeit.
De van megoldás. Sokan nem is gondolnák, hogy az őszi káposztarepce termesztése mennyi pozitív hatással bír a későbbi utóveteményekre. Nem véletlen, hogy a modern vetésforgók elengedhetetlen tagjaként tekintenek erre az őszi vetésű növényre, mivel oszlopos gyökerének és mellékgyökérzetének köszönhetően kiemelkedően képes a talaj lazítására. Ennek hatására a repceföldre vetett utónövény akár szántás nélkül is a talajba juttatható, úgynevezett mulcstechnológiával. Ennek legnagyobb előnye, hogy repce után alkalmazott mulcstechnológiás vetés esetén alacsony a DON-érték (DON-toxin jelenlétére utaló érték) az utónövény őszi búza esetében.
Azt is bebizonyították már, hogy repce után vetett őszi búzánál az erőteljesebb gyökeresedés miatt jóval nagyobb és biztosabb a terméshozam, mint a kukorica után vetett búza esetében. Sőt, az sem utolsó szempont, hogy repce után vetés esetén akár egy kálium műtrágyázás is kihagyható, ugyanis a repceszárban lévő kálium gyorsabban bomlik le, mint a más növények szárában elraktározott tápanyag.
