A nők veszik át a hatalmat a mezőgazdaságban

Megállíthatatlanul növekszik a mezőgazdaságban dolgozó nők aránya a világon. Nemcsak a munkaerőt tekintve, hanem a gazdaságok tulajdonosi, vezetői körében is. Az ágazat elnőiesedésére utal, hogy ma már az agrár-felsőoktatásban is a hölgyek viszik a prímet. Mindez kedvező fejlemény, hiszen a nők előretörése az ENSZ szerint egyértelműen javítja a globális élelmiszer-termelés biztonságát. De hova tűnnek a férfiak?

Folyamatosan emelkedik az agráriumban dolgozó és irányító szerepet vállaló nők száma – ezt mutatja egy Malajziában nemrég végzett felmérés is. 2010-ben még csupán 580 mezőgazdasági vállalkozást vezettek a gyengébb nemhez tartozók a délkelet-ázsiai országban, öt évvel később azonban ez a szám csaknem megháromszorozódott.

A jelenség világszintű, az Egyesült Államokban például a női farmerek száma megközelíti az egymilliót, ami a gazdálkodók csaknem egyharmadát jelenti (Arizona államban a 45 százalékát). Nagyjából 120 millió hektáron már ők művelik a földet az USA-ban, ami Magyarország termőterületének 16-szorosát jelenti.

A Távol-Keleten a leginkább jellemző, hogy nők is végeznek fizikai munkát a mezőgazdaságban
A Távol-Keleten a leginkább jellemző, hogy nők is végeznek fizikai munkát a mezőgazdaságban

 

Ha nem a vezetőséget, hanem a munkaerőt nézzük, e téren még szembetűnőbb a nők felzárkózása. Világszinten ők alkotják az agráriumban dolgozók 43 százalékát, sőt néhány kevésbé fejlett országban ez az arány a 70 százalékot is elérheti. Ebbe az is komolyan belejátszik, hogy az elmúlt évtizedben Afrikában olyan törvények születtek, amelyek megengedik a földbirtoklást a szebbik nem számára is. Igaz, hogy a nők gyakran csak „segédmunkásként” vesznek részt a termelésben, de az egyenjogúsítás akkor is jelentős előrelépésnek mondható.

A fejlődő országokban a nők felelősek az élelmiszer-előállítás 60–80 százalékáért, hiszen jószágokat nevelnek a ház körül, növényeket termesztenek, vizet hordanak és főznek. A világ fejlett részén pedig egyre komolyabb szerepet vállalnak az irányításban is, sőt az agrár-felsőoktatásban több országban már egyértelműen ők viszik a prímet. Nálunk a mezőgazdasági és állategészségügyi egyetemi-főiskolai képzésben részt vevők 49 százaléka tartozik a női nemhez a KSH adatai szerint.

A változás oka elsősorban az, hogy ma már a gazdálkodás sem pusztán fizikai tevékenységet jelent, így a hölgyek esélyei is megnőttek az ágazatban való elhelyezkedésre és helytállásra. Mindezzel párhuzamosan a férfiak elvándorlása is megindult, elsősorban azért, mert az agrárium jövedelemtermelő képessége még mindig elmarad más szektorokétól. Az elhagyott munkahelyeket a nők töltik be, és a rohamos technikai fejlődés ezt lehetővé is teszi számukra, hiszen a gépek a feladatok legnehezebb részét elvégzik helyettük.

Az ENSZ is rámutatott, hogy a nők egyre fontosabb szerepet játszanak a világ biztonságos élelmiszerellátásának megteremtésében. Ha pedig ugyanazokhoz a technológiákhoz, gépekhez, szolgáltatásokhoz férnének hozzá, mint a férfiak, akár 20-30 százalékkal nagyobb termésmennyiséget is tudnának produkálni, így az éhezés felszámolása is gyorsabb ütemben történhetne meg.

Forrás: agrarszektor.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Március 8. – Nemzetközi nőnap! Beköszöntött a meteorológiai tavasz és közeleg az a nap is, amelyen a nőket ünnepeljük: a nőnap. Ez a nap a nőkről szól, de vajon honnan is ered ennek...
Gazda vs. gazdaasszony A klasszikus „gazdakép”, ami a fejünkben él, egy férfit ábrázol. A következő fotók azonban biztosítanak minket affelől, hogy mindezt rosszul gondoljuk...
Éljenek a falun élő nők! Ha azt mondjuk gazda, mi jut eszébe? Férfi? Nő? Gyengébbik nem ide vagy oda, a nők is kiválóan helytállnak a legtöbb, akár fizikai mezőgazdasági munká...