Minden negyedik elpusztult a kezelés után

Szakemberek egy része szerint a neonikotinoid hatóanyagok miatt pusztulnak egyre nagyobb mértékben a méhek, ezt azonban sokan nem hiszik el. Hogy kiderüljön, kinek van igaza, sosem látott méretű szántóföldi kísérletet végeztek el kutatók, melyben hazánk is részt vett.

A kísérlet összesen 2000 hektáron zajlott és 2 évig tartott. A tesztek során azt próbálták alátámasztani, hogy a neonikotinoid szerek károsan befolyásolják a méhek szaporodási képességét. Hazánk is részt vett a kísérletben és azt tapasztalták, hogy a kezelést követő tavaszra 24 százalékos csökkenés mutatkozott a méhkolóniák létszámában.

Angliában is hasonlóan alakultak az eredmények, Németországban azonban nem regisztráltak méhpusztulást. A kutatók szerint a kirívó német eredmény oka, hogy Németországban jóval szélesebb az alternatív táplálékok palettája, mint például Magyarországon. Továbbá a méhkolóniák általános egészségügyi állapota is jobb volt, mint hazánkban.

Ahol van elég alternatív táplálékuk a méheknek, ott nem okoznak gondot a neonikotinoid szerek
Ahol van elég alternatív táplálékuk a méheknek, ott nem okoznak gondot a neonikotinoid szerek

 

A kapott adatokból a vegyipari vállalatok a következő következtetéseket vonták le: a szerek méhekre gyakorolt hatása nagyban függ azok egészségi állapotától. Az sem mindegy, hogy a kezelt területek körül milyen mértékű a növényállomány diverzitása.

Felelősségteljes használat esetén viszont a szakértők szerint továbbra sem veszélyesek a neonikotinoidok az élővilágra, így a méhekre sem.

A mostani vizsgálat úgy tűnik, a vegyipari cégek igazát bizonyíthatja. Ők ugyanis eddig mindig azt hangoztatták, hogy a neonikotinoid szereket veszélyesnek ítélő tesztek laboratóriumi körülmények között készültek el, nem élesben a földeken. Most viszont 3 ország 33 helyszínén zajlottak a szántóföldi kísérletek.

Azért végeznek ilyen alapos vizsgálatokat a hatóanyaggal kapcsolatban, mert annak teljes betiltása drasztikus mértékben vetné vissza a termésátlagokat, katasztrofális hatással lenne az uniós gazdálkodásra, sokkal kevesebben termesztenének például repcét.

És ez nem csak feltevés. A neonikotinoid hatóanyagú szerek 2013 óta tartó részleges tiltása óta 10 százalékos visszaesés történt az olajos növények uniós termőterületében. A gazdák költségei megemelkedtek, hiszen többet kell permetezniük a hatékony védekezés érdekében, a bevételeik pedig csökkentek, mert nem létezik olyan alternatív haszonnövény, amelyet hasonló gazdaságossággal termeszthetnének a repce helyett – írja az agrarszektor.hu

Hazánkban a méhpusztulások mindössze 1-4 százaléka vezethető vissza a növényvédő szerekre. A pusztulások okát rendszerint a helytelen felhasználás okozta. Sok esetben fordult elő ugyanis, hogy több, méhekre nem veszélyes szert kombináltak és a szerek kölcsönhatása okozta a problémát. Látható tehát, hogy nem mindig a szerek, hanem a figyelmetlen gazdálkodók okozzák a problémát.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Védje meg kukoricáját, paprikáját! Támad a tőzeglégy, a tőzegszúnyog és a gyökértetű. A kukoricában megjelent a gyökértetű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt javasolja, hogy az ...