A magyar gabonatermesztés híres arról, hogy időről időre új búzafajtákat nemesít ki. Ezeket később a gazdálkodók előszeretettel vetik területükre, sőt, külföldön is egyre nagyobb a kereslet a magyar fajták iránt.
Jó irányba halad a magyar agrárkutatás a szakértők szerint. A 2014-ben létrehozott Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) is annak érdekében jött létre, hogy a magyar emberek biztonságos élelmiszerrel való ellátása, a GMO-mentes, egészséges élelmiszer-előállítás, egyszóval a magyar mezőgazdaság jövője biztosított legyen.
A központ segítségével most sikerülhet olyan gabonafajtákat kinemesíteni, melyek ellenállnak az aszálynak és a hazánkban szokatlan, újfajta klímának. Ilyen például a szuperkorai kukoricafajta, aminek a nemesítésében hazánk világ szinten is jól áll. Az ilyen kukoricafajták sikerrel alkalmazkodnak a megváltozott időjárási viszonyainkhoz, így sok gazda próbálja ki termesztésben ezeket. Például a hazánkkal megegyező klímájú országokból is sokan keresik ezeket a kukoricafajtákat.
A gabonatermesztésben zajló kutatások, valamint az ebben elért eredmények mellett a magyar édesvízi akvakultúra teljesítménye iránt is sokan érdeklődnek külföldön. A magyar halászati kutatási eredményeket egészen pontosan távol-keleti és délkelet-ázsiai országok szeretnék megismerni és a későbbiekben kamatoztatni. Emellett a magyar meggyfajtákat is veszik külföldön, így joggal mondható, hogy a NAIK kutatási eredményei és az azokból származó haszon igen sokszínű lett az elmúlt években.
A NAIK egyébként évi 5 milliárd forintból gazdálkodik, melyből 2 milliárd forint saját bevétel, a maradék pedig állami támogatás. A kutatásaik elsősorban a klímaváltozáshoz kapcsolódó erdészeti, kertészeti, növénytermesztési és állattenyésztési ágazatokat, a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó alkalmazott, adaptációs technológiákat, továbbá az agrárerdészeti rendszerekhez kapcsolható kutatásokat fedik le az agronaplo.hu szerint.