200 ezer hektár termőföld, több tízezer merinó juh, és egy sor vadonatúj gép tartozik ahhoz a birtokhoz, amit Ausztráliában hirdetnek eladásra. Ilyen nagy gazdaság eddig még nem cserélt gazdát. A gigantikus méretű birtok lehengerlő összegbe kerül.
A Farmers Weekly beszámolóját a Magyar Mezőgazdaság szúrta ki. A gigantikus méretű birtok 30 telephelyén több, mint 76 ezer hektár saját tulajdonú és 127 ezer hektár bérelt termőföld van, továbbá 50 ezer anyajuh és a szaporulat, illetve a legkülönfélébb gépek tartoznak hozzá. A géppark 14 kombájnból, 12 vető- és 7 permetezőgépből és 20 traktorból áll. A csomaghoz még egy 15 ezer tonna befogadóképességű gabonatároló is jár. Az ára pedig 75-85 millió dollár között mozoghat.
A jelenlegi tulajdonos, a nyugat-ausztráliai John Nicoletti azért adja el a gigagazdaságát, mert 64 éves, és vissza szeretne vonulni a gabonatermesztéstől. Azonban nyugdíjba azért nem megy, a gazdálkodás helyett a John Deere kereskedelmi képviseletére figyel majd, ahol 110 dolgozót foglalkoztat és 6 üzletet, illetve szervizt irányít.
A gazda szerint jókor adja el a hatalmas birtokot
„Úgy vélem, a legjobbkor hoztam meg a döntést. Világszerte számos szakértővel beszéltem ugyanis, és egyértelmű a következtetésük, rengeteg tőkét készülnek mostanában a mezőgazdaságba fektetni” – idézi a Magyar Mezőgazdaság John Nicolettit a Farmers Weekly cikke alapján.
Termőfölddé válhat a vörösiszap?
Egy másfajta ausztrál csodáról itt írtunk korábban: egy olyan új technológián dolgoznak Ausztráliában, melynek segítségével hasznosítható talajjá lehet alakítani a mérgező vörösiszapot. Ezzel megoldódna a zagytárolók drága rehabilitálásának gondja. Az alumíniumgyártás mellékterméke, a vörösiszap nagy mennyiségű nátrium-hidroxidot tartalmaz, ami erősen lúgossá és sóssá teszi azt. A növények pedig nem képesek elviselni ezt, ezért a visszamaradt zagy hasznosítása komoly problémákat okoz. Főleg az olyan országoknak, ahol nagy mennyiségben állítanak elő alumíniumot, mint például Ausztrália vagy Kína. A kutatások szerint a sós víz képes semlegesíteni a vörösiszapot. Mégpedig úgy, hogy „só-pelyhek” maradnak a felszínén. Ehhez a környékről származó egyéb hulladékokkal pótolják a legfelsőbb talajréteget, például a közeli hőerőműből származó hamuval, vagy a lakossági komposzttal.