A gyümölcstermesztés színvonalát a hektáronkénti átlaghozamokkal lehet a legjobban jellemezni, ez nálunk fajtól függően 40-70 százalékkal marad el Európa legjobbjaitól. Ennek egyik fő oka az, hogy az ültetvények nagyobb részén nincs vízpótlás, mindössze negyedrészükön van kiépítve az öntözőrendszer. A hozamkülönbségben számos más ok is közrejátszik mint a korszerűtlen fajtaszerkezet, az alacsonyabb technológiai színvonal, a kevesebb ráfordítás, az extenzívebb művelési rendszer. Hogy mindebből mennyi kiesés tulajdonítható az öntözetlenségnek, az nehezen számszerűsíthető, de több tíz százalékra tehető. Becslések szerint akkor, ha minden hazai gyümölcsöst öntöznének, a jelenlegi termelési színvonal mellett is 15-20 százalékkal magasabb termelési értéket lehetne elérni, vagyis 20-30 milliárd forint lehet a bevételkiesés.
Az öntözést egy korszerű gyümölcsültetvényben nem is kiegészítő beruházásnak, hanem az ültetvény és a technológia szerves részének kell tekinteni. Magyarország éghajlati adottságai mellett korszerű gyümölcsültetvények nem létezhetnek öntözőberendezés nélkül, mert magas fokú hatékonyság és termésbiztonság csak öntözött körülmények között képzelhető el.
Sajnos az öntözésfejlesztést gátolja a túlszabályozott, a kertészek érdekeit figyelmen kívül hagyó, és szinte átláthatatlan szabálykörnyezet, ahol gyakran több évbe kerül öntözési vízjogi engedélyhez jutni, ha egyáltalán sikerül. Pedig európai viszonylatban is bőségesek a vízkészleteink, amelyeknek a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva amúgy is elenyésző részét használja el a kertészet.
Ez a helyzet már tarthatatlan és további romlása esetén reális veszély, hogy sokan felhagynak a gyümölcstermesztéssel, ami a hazai ellátásbiztonság romlásához, az import növekedéséhez vezethet.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
