Ez így persze túlzás, de valamit tenni kell. Évek óta tartó negatív tendenciát szakadt meg 2015-ben. Ekkor ugyanis csökkent a mezőgazdasággal foglalkozók átlagéletkora hazánkban. A legfrissebb adatok szerint azonban újra visszatért a „rend”, ismét emelkedett a gazdák életkora és egyre kevesebben akarják átvenni a stafétabotot a kiöregedő termelőktől.
Minden évben készül egy felmérés, ami többek között a gazdálkodók, egészen pontosan a gazdaságok vezetőinek korával is foglalkozik. Nemrég kerültek nyilvánosságra a 2016-os eredmények és a helyzet több mint elkeserítő.
Míg 2015-ben örültünk, mivel a mezőgazdasági termelést árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők átlagéletkora 44 évre csökkent, addig 2016-ban ez a szám már 46 év volt. Ez azt jelenti, hogy újra növekszik az átlagéletkor a mezőgazdaságban.
A válaszadók ötöde hatvanéves, vagy idősebb volt, míg az ötvenesek aránya elérte a 21 százalékot. Ezek szerint 10 gazdaságból minden negyediknél aktuális lenne az utódlás kérdése. Ezzel szemben, míg tavaly a válaszadók 24 százaléka tervezte a gazdaság átadását, illetve átvételét öt éven belül, addig idén már csak 19 százalékot foglalkoztat ez a kérdés. Látható, csökken a fiatalítási szándék a mezőgazdaságban, ami a jövőben tovább növelheti a mezőgazdaságban döntéshozóként dolgozók átlagéletkorát.
Az átadás-átvételi folyamat egyébként nem megy egyik napról a másikra.
Nyugati tapasztalatok szerint ahhoz, hogy a vezető nyugodtabban vonulhasson vissza, legalább 2-3 évig együtt kell dolgoznia a tulajdonosnak és az utódnak. Ennyi idő ugyanis szükséges ahhoz, hogy betanuljon, valamint a személyes kapcsolatokat is átvegye elődjétől.
Ez tehát egy tudatos folyamat, itthon azonban az ilyen tudatos gazdálkodók vannak kevesebben. Ennek általában az az oka, hogy a vezetők egyszerűen elmulasztják azokat az időpontokat, amikor még nyugodtan fel lehet készülni a váltásra. Jobbára a napi operatív feladatokkal vannak elfoglalva, ezért nem tudnak a távoli jövővel foglalkozni az agrarszektor.hu írása szerint.
Persze aki utódlásra adja a fejét, ő sincsen könnyű helyzetben. Nem mindegy ugyanis, ki ül a vezetői fotelba. Olyan embert kell választani – legyen az családtag, vagy idegen -, aki kellő szaktudással és tapasztalattal rendelkezik. Sőt, a mai világban az sem árt, ha a leendő tulajdonos/vezető rendelkezik némi üzleti vénával is. Anélkül ugyanis nehéz fennmaradni ebben az őrült versenyben, ami a mezőgazdaságban uralkodik a 21. században.
