2015-ben a meghirdetett ökológiai pályázat hatására egy év alatt 48 százalékkal nőtt a biológiai gazdálkodásba vont, vagy arra átálló területek nagysága. Ennek ellenére még mindig kicsi ezek aránya Magyarországon, a rajtuk előállított érték pedig még kisebb. Az ökogazdaságok nagy része csak kaszáló.
A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. jelentése szerint 2016-ban mintegy 170 ezer hektárt ellenőriztek, ezek nagyjából fele-fele arányban átállt és átállás alatt lévő területek. Összesen 2984 vállalkozás osztozott rajtuk. Ez a magyar termőterületnek mindössze 3 százaléka, amin csak elenyésző arányban termelnek értéket.
Ha a közel 170 ezer hektárból az öt haltermelő gazdaság csaknem négy és fél ezer hektárnyi halastavát és a bő négyezer hektár ugart is levonjuk, akkor mintegy 165 ezer hektárnyi területet kapunk, melyből az állandó gyepterület csaknem 99 ezer hektárt tesz ki. Ezt részben 14200 húsmarha és 8000 juh hasznosítja, de főként inkább csak kaszálják. A pályázat kaszált gyep esetén hektáronként mintegy 26 ezer forinttal, legeltetett területen nagyjából 45 ezer forinttal jutalmazta azokat, akik a területet ökológiai művelésbe vonják. Mivel ez nem követel sok erőfeszítést a terület használójától, a támogatási jogcím igen népszerűnek bizonyult a rét-legelő művelési ágban. Az a tény is népszerűvé tehette a ökológiai gazdálkodást, hogy egy biogazda földvásárlás esetén elővásárlási joggal rendelkezik, még a helyben lakó földhasználóval szemben is. Mindez az állami földárverések előtt kecsegtető opciónak bizonyulhatott – írja az Agrárszektor cikke.
A szántóterület ökológiai átállását már hektáronként 75 ezer forinttal támogatták, mégis ma összesen csak 59 ezer hektárt tartanak nyilván ebben a művelési ágban (átállás alatt és átállt kategóriában). Ez a magyar szántóterület mindössze 1,3 százalékát jelenti. Ezen is legnagyobb arányban gabonaféléket termelnek, nagyjából 25 ezer hektáron. Az olajosok mintegy 5600 hektárt tesznek ki, ebből bő 4000 hektárt foglal el a napraforgó, a többin szinte fele-fele arányban repce és szója (800 és 700 hektár) van.
Hasonló területnagyságot (5600 hektárt) tesznek ki a gyümölcsösök, beleértve a dió-, a mogyoró- és a bogyós ültetvényeket is. A pályázati kiírás hektáronként 227 ezer forinttal csábította a termelőket a szemléletváltásra. Az almatermelők kiemelt támogatásban részesültek: 322 ezer forintra számíthatott az, aki ökológiai művelésbe vonta az ültetvényét. Növényvédelmi szempontból ezek a gazdák vállalták a legnagyobb kockázatot. A végeredmény: legnagyobb részben ma bioalmát termelünk, csaknem 2100 hektáron. Ezt a csonthéjasok (barack, cseresznye, meggy) követik 1200 hektáron, és szinte ugyanennyi a dióülltetvények területe is. A bogyósok (málna, szeder, ribizli…) nagyjából 1000 hektáron vannak az ökoművelésben.
Mi lesz az ökogazdaságok sorsa a jövőben?
Az ökológiai pályázat öt év alatt fut ki. Egyes ágazati szereplők és szaktanácsadók már többször is aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy vajon mennyire éri meg szoros ökológiai ellenőrzés alatt tartani majd azokat a gyepeket, amelyeken nem folyik érdemleges árutermelés? Az egy évtizeddel ezelőtt kitűzött 300 ezer hektárnyi ökológia terület álma tehát végképp szertefoszlik, amint a mostani támogatás 2021-ben megszűnik. Az ellenőrzött terület nagysága egyetlen év alatt pedig ismét 100 ezer hektár alá zuhanhat.
Az ökológiai gazdálkodásnak azért van létjogosultsága, mert a fogyasztók igénye folyamatosan nő az egészséges, tápláló, szermaradvány mentes élelmiszer iránt. Ez természetesen nem csak ökológiai gazdálkodásból származhat. Az ökológiai gazdálkodás egy szabályozott és szigorúan ellenőrzött gazdálkodási forma, ahonnan minősített ökológiai termék kerül a piacra. Ebben a cikkünkben összefoglaltuk, melyek az ökológiai gazdálkodás tudnivalói.
