Három és fél éve, 2015. március 5-én lépett hatályba az országos tűzvédelmi rendelet, amely minden magyar állampolgár, gazdasági szervezet és önkormányzat számára jelentős változásokat hozott.
Az egyik legjelentősebb változás, hogy a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése csak az adott település önkormányzati rendeletében kijelölt időszakban és módon engedélyezett, egyébként tilos. Egy adott településre érvényes egyedi szabályok az önkormányzatok hatályos rendelettárában érhetők el, de általánosságban a következőket tartalmazzák:
– Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.
– Az égetés minden héten kizárólag a meghatározott időpontban (pl.: pénteken 15 órától 20 óráig) történhet, amennyiben az időjárási viszonyok azt lehetővé teszik.
– Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék.
– A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
– A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
– Az avart felhalmozni sem lehet a kertben, a törvény ugyanis kimondja, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
A tarlóégetésre némiképp más szabályok vonatkoznak és a következőképpen végezhető:
– A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos.
– Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel.
– A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos
– A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani.
– A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani.
– Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni.
– A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
A tűzgyújtási tilalom azonban mindent felülír. A fokozott tűzveszély megállapítása és visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. Amennyiben tűzgyújtási tilalom van, akkor a helyi önkormányzati rendeletek a tilalom alatt hatályukat vesztik, tehát sehol sem lehet égetni.
Aki figyelmen kívül hagyja a törvényeket, és azt a hatóságok kiszúrják, akár komoly pénzbüntetésre is számíthat:
– tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő – 10 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő pénzbírság
– tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges – 20 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő pénzbírság
– tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő – 20 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő pénzbírság
