Az öntözéssel a növénytermesztésben elérhető hozamok 20-30, de esetenként 50-100 százalékkal is növelhetők. Éppen ezért sajnálatos, hogy jelenleg még 100 ezer hektárt sem öntöznek ténylegesen a gazdálkodók Magyarországon, holott 200 ezer hektár területre rendelkeznek vízjogi engedéllyel. Míg az unió tagországaiban a mezőgazdasági terület 13,5 százalékát öntözik, az elméletileg itthon öntözhető 200 ezer hektár is csak a megművelt terület 5 százaléka.
Éppen ezért volt örvendetes, hogy valami megmozdult a témában. Például a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felmérte az öntözési vízigényt és kormányzati szándék is látszik a helyzet javítására. Ráadásul a jelenlegi 80 ezer hektár helyett 377 ezer hektáron öntöznének a jövőben a gazdálkodók a felmérés eredményei szerint. Tavaly december 1. és idén január 31. között mintegy 40 ezer termelő megkeresésével közel 1 millió 150 ezer hektár területet mértek fel a falugazdászok.
Jóllehet a tavaly októberben megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló tervezet a 80 ezer hektáros öntözött területet minimum 300 ezer hektárra emelné, a felmérés szerint a valós igények meghaladják a stratégiában prognosztizált területet. Az öntözési igények ugyanabban a 4 megyében jelentkeztek, ahol most is számottevő az öntözött területek nagysága, a területarányokban van elérés. A legnagyobb, 38,6 százalékos területarány Hajdú-Bihar megyében van a felmérés szerint, ezt követi Békés megye 18,2 százalékkal, Jász-Nagykun-Szolnok 16,9 százalékkal, és Csongrád megye 10,1 százalékkal.
Az öntözött területeket azért is növelni kell, mivel az országban lehulló csapadékmennyiség az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, az átlag középhőmérséklet pedig a globális trendekkel összhangban emelkedik. A Kárpát-medencében azonban a legnagyobb problémát a vízháztartás szélsőséges eloszlása okozza, ennek következtében Magyarország egyre kitettebb hol a belvíznek, hol az aszálynak.
Forrás: MTI
