Nincs kíméletes ellenszere a citrusfákat tönkretevő betegségnek, pedig a reggeli narancslén felnőtt generációknál szóba sem jöhet más gyümölcs. A cél érdekében el kell fogadni a géntechnológiát?
Baktérium teszi ehetetlenné a narancsot
A világ első számú narancstermelője Brazília, de a termés megmentése érdekében az ültetvényeket évente 6-24 alkalommal vegyszerrel kell permetezni. Az ok pedig a citrus zöldülésnek is nevezett betegség, amelyet a Candidatus liberibacter baktérium okoz: hatására a gyümölcs csökevényes méretűvé, zöldes színűvé és ehetetlen ízűvé válik. Rövidesen a fa is elpusztul.
A kórt a citruslevélbolha terjeszti, méghozzá elképesztő iramban. 2003 előtt csak Kelet-Afrikában, az Arab-félszigeten és Ázsiában volt ismert (a citrusfélék termesztése Dél-Kelet-Ázsiában kezdődött 4000 évvel ezelőtt). Dél-Amerikában 2004-ben jelent meg, 2005-ben Floridában, aztán 2012-ben már Kaliforniában és Texasban is észlelték. (Florida az Egyesült Államok legnagyobb narancstermő vidéke.)
A szigorú mezőgazdasági karanténjáról ismert Ausztráliában és Japánban eddig nem bukkant fel, valamint a Mediterráneum narancsültetvényeit is immunisnak gondolták: egészen 2014 novemberéig, amikor is az Ibériai-félsziget északnyugati részén hírt adtak a citrusbolha megjelenéséről.
Kiirtani nem lehet, esetleg együttélni vele?
Az Újvilágba Kolumbusz Kristóf hajóján érkezett az első narancs és citrom, majd a kedvező éghajlatnak köszönhetően hamar elterjedtek a kontinensen. Ma az Egyesült Államok a világ második legnagyobb narancslé-előállítója. Florida több mint 74 millió narancsfája az országos termés 70 százalékát szolgáltatja. Grapefruitból is vezető helyet szerzett a déli állam, a gyümölcsültetvények gondozása közel 80 ezer floridai megélhetését biztosítja.
Nem csoda, hogy a helyi mezőgazdasági szakemberek évek óta mindent megtesznek a citrusbolha elleni védekezés érdekében. A vegyszeres permetezés mellett levéltrágyázással próbálják erősíteni a fák védekező- és termőképességét.
Brazil felmérések szerint ez azonban csak néhány évre nyújt átmeneti megoldást. Az USA mezőgazdasági minisztériuma szerint a 2015 októberében kezdődött citrusszüreti szezonban a begyűjtött narancs mennyisége 17 százalékkal, a grapefruité 5 százalékkal, a mandariné 23 százalékkal lesz kevesebb a sárga sárkánykórnak (Huanglongbing, HLB) is nevezett bakteriális fertőzés miatt Floridában . Ötven év óta a legkisebb narancstermés várható. Mi lesz akkor a csak Floridában 10,7 milliárd dollár bevételt hozó ágazattal?
A biotechnológia lehet az egyetlen esély
A narancs a grapefruit és a mandarin keresztezéséből keletkezett hibrid, jelenlegi tulajdonságait évszázadok alatt nyerte el. A biztos minőségű utód érdekében általában nem magról szaporítják, hanem szemzéssel: az anyanövényről szerzett rügyet egy- vagy kétéves citrom- vagy mandarincsemetére (annak gyökérzetére) oltják.
Az összenövesztéses ivartalan szaporítás azt eredményezi, hogy a keletkező oltványok a szemadó anyanövény klónjai, azzal egyező tulajdonságokat mutatnak. Ám mivel az adott ültetvény egyetlen növény szaporítványaiból áll, rendkívüli sérülékeny bármely kórokozóval szemben.
A narancsot keresztezni sem lehet olyan könnyen, mint mondjuk az almát, hiszen ez is leronthatja minőségét. Tehát génmódosítással lehetne olyan védekező képességgel felruházni, amelyet önmaga nem képes belátható időn belül kifejleszteni – vagyis addig, ameddig egyáltalán még létezik narancs.
A narancsot lúdfű génnel turbózták fel
A Florida Egyetem kutatói évek óta dolgoznak génmódosított narancsváltozatok létrehozásán. Jude Grosser és Manjul Dutt 2015 novemberében publikált tanulmányuk szerint a káposztafélékhez tartozó lúdfű (Arabidopsis thaliana) egyik génjével egészítették ki a narancs genomját. “A citrusfák 4-12 év után fordulnak csak termőre, ezért hagyományos nemesítési módszerekkel rendkívül időigényes új fajtákat kifejleszteni” – írják a szerzők.
Az általuk alkalmazott eljárásban a plusz génnek köszönhetően a növény az úgynevezett szisztémás szerzett ellenállás (SAR) során a citruszöldülés kórokozóját elpusztító fehérjét kezdett termelni, azaz a narancsfa megvédte magát a fertőzéstől.
Az új egyedeket olyan területre ültették ki, amely 90 százalékban volt HLB-baktériummal fertőzött. Kiderült, hogy még ha meg is betegedtek egyes fák bizonyos időre, de az eltelt 36 hónapban megfelelően fejlődtek, és hosszú távon ellenállónak mutatkoztak a sárga sárkánykórral szemben.
Lila lime menti meg a gyümölcstermesztőket?
A kutatók nem állnak itt meg: legújabb kísérletükben a kékszőlő és a vérnarancs színét is adó genetikai faktort szeretnék hasznosítani. Az ezzel módosított mexikói lime zöld színűről lilára változott, mivel a plusz gén miatt egy olyan fehérje képződik benne, amelytől beindul a növény antocián termelése.
Az antocián növényi színezőanyag, jótékony hatású flavonoid, olyan humán betegségek megelőzésében játszik szerepet, mint a diabétesz vagy az elhízás.
Az antocián természetes módon jelen van a vérnarancsban, ám az csak olyan területen termeszthető, ahol viszonylag hideg a tél, például Spanyolországban. A kutatók szeretnének a lila lime mellett az enyhe floridai klímát tűrő vérnarancsot és antociánnal színezett grapefruitot is kifejleszteni.
Azt remélik, hogy e génmódosított citrusokat kedvező egészségügyi hatásuknak köszönhetően könnyebben elfogadják azok a fogyasztók is, akik ma még nemet mondanak a GMO-technológiára.
Forrás: origo.hu
