A növényvédő szerek felhasznált volumene 2017- ben 7,3 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest, értékben pedig mintegy 2 százalékos növekedés volt tapasztalható. A gombaölő szerek iránti kereslet nem változott 2017-ben az előző évhez képest, a rovarölő szereké azonban 4 százalékkal növekedett. A gyomirtó szerek értékesített mennyisége 3 százalékkal visszaesett, míg az egyéb szereké 26 százalékos növekedést mutatott a 2016. évi forgalomhoz képest.
A herbicidek közül 2017-ben a legnagyobb mennyiségben a Fozát 480 szert használták a gazdák, ugyanis a gyommentesítés mellett állományszárításra is alkalmas, illetve szinte minden növénykultúrában alkalmazható. A második legnagyobb volumenben kukorica-gyomirtó szert permeteztek ki a termelők (Lumax). A gombaölők közül a kéntartalmú szerek iránt volt a legnagyobb a kereslet, amelyeket elsősorban az őszi kalászosok, a borszőlő és egyes korán virágzó gyümölcsfák esetében használnak. A peszticidek közül a legnagyobb volumenben még a talajfertőtlenítő szerek fogytak, amelyeket elsősorban tavasszal juttatnak ki a termelők a vetéseket megelőzően. Az inszekticedek közül a két legnagyobb tavaszi szántóföldi kultúrában használatos szerből fogyott a legnagyobb volumen (Kentaur 5 G). Az általunk megfigyelt egyéb szerek közül a rágcsálóirtásra használatos Redentinből fogyott a legtöbb.
A peszticidek 2017. évi nettó árbevétele 108,8 milliárd forint volt, ami 2 százalékkal haladja meg a 2016. évi bevételt. A különböző hatásmechanizmusú szerek értékesítési árait vizsgálva megállapítható, hogy a gyomirtó szerek átlagára 13 százalékkal emelkedett, a gombaölőké 4, a rovarölőké 3 százalékkal csökkent, míg az egyéb szereké 23 százalékkal esett vissza.
2017-ben az értékesített volumen alapján a tíz legnagyobb kereskedő az éves forgalom mintegy 80 százalékát lefedte. 2016-hoz képest 2 forgalmazó cég a Top 10-ből a 20–30. hely közé esett vissza, 1 cég teljesen kivonult az inputkereskedelemből, míg 2016- ban a még 12. és 14. helyen álló 2 forgalmazó bekerült a tíz legnagyobb forgalmú cég csoportjába. A növényvédő szerek felhasználását éves szinten elsősorban az adott vegetációs időszak időjárása határozza meg, ezt követi az évek óta tapasztalt fertőzések, illetve kártevők megjelenésének időszaka, illetve ennek várható kártétele. A gazdák egyre inkább arra törekszenek, illetve a forgalmazók adatai is azt tükrözik, hogy egyre szívesebben juttatnak ki egyszerre többféle (akár hatásmechanizmusában is eltérő) szert, hiszen ezzel nagymértékben csökkenhetők a felhasználás költségei. A peszticidek felhasználásának többféle módja van, ezek közül a legismertebbek: granulátum (száraz) kiszórása, csávázás, beöntözés, csalétkezés, kenés, injektálás, tönkkezelés. A növényvédő szereket felhasználásuk és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján veszélyességi kategóriákba sorolják. Ezek alapján az I. és a II. forgalmi kategóriájú szerek értékesítése, vásárlása és felhasználása engedélyköteles, illetve szaktudáshoz kötött. A III. forgalmi kategóriájú szerek felhasználásához nem szükséges szakképesítés és engedély. A legnagyobb mértékben 2017-ben az egyéb szerekre (33 százalék) volt igény, ezt követi sorrendben a gyomirtó szerek (32 százalék), a gombaölő szerek (18 százalék), valamint a rovarölő szerek (17 százalék).
Amennyiben a forgalmazás összértékét vesszük alapul (4. ábra), abban az esetben az arányok a következőképpen alakultak: herbicidek (46 százalék), fungicidek (27 százalék), inszekticidek (17 százalék) és egyéb szerek (10 százalék). A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a peszticidek közül a gyomirtók egységnyi ára a legnagyobb, míg az egyéb szereké a legalacsonyabb.
Forrás: AKI
