Tényleg tuti üzlet-e a császárfa?

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy bár a Paulownia-félék (a császárfák) egy családba tartoznak, mégis nagyon különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, hiszen 12 különböző alfajról van szó. Ezekből 6 faj életképes a mi klímánkon. A növény őshazája ugyanis a szubtrópusi éghajlat, ahol többnyire kisebbek a hőingadozások és jellemzően két évszakból áll az év.  A császárfák ősei ilyen körülmények között éltek, és élnek ma is. Bizonyos régiókban uralkodó fafajjá léptek elő. Faanyagát általánosan használják, emiatt érkezhetett meg hazánkba is.

Az elmúlt párszáz évben arborétumokban, kísérleti parcellákban, birtokközpontokban, vagy látványkertekben megjelentek ugyan a császárfák, de az díszértéken és az árnyékoláson kívül nem voltak jók másra. Az Agrárágazat szakcikkét szemléztük, amiben Franczia Balázs leírja, hogy reneszánszát éli a növény. Egyre többen tekintenek befektetési lehetőségként a növényekre, legyen szó akár tűzifáról vagy bútoripari minőségű faanyagról.

A császárfák tulajdonságai nagyon eltérőek, és magyarországi hasznosításuk szempontjából ég és föld a különbség köztük - képünkön a Paulownia tomentosa alfaj
A császárfák tulajdonságai nagyon eltérőek, és magyarországi hasznosításuk szempontjából ég és föld a különbség köztük – képünkön a Paulownia tomentosa alfaj

Az alapfajok rendre fagyérzékenyek, faanyaguk csomós, gyenge minőségű, gombabetegségre hajlamos, és a belsejük rendre károsodott, mert fagysérülés okozta zárványok alakulnak ki bennük.

A hibridek olyan császárfák, melyek keresztezés útján jöttek létre. Hibrideket viszonylag könnyen előállíthatunk, nem kell hozzá más, csak egy ecset és két különböző fa. De az esetek nagy többségében az is elég, ha egymástól 1 km-re vannak ültetve. Ám sajnos a tulajdonságok öröklése véletlenszerű, ezért lehet, hogy egy haszontalan egyed keletkezik.

A nemesített császárfák

Itt különböző, Európában is életképes alfajokat kereszteznek össze. De a fent leírtakból kikövetkeztethető, hogy a siker egyáltalán nem garantált. Olyan fákat válogatnak össze, melyek tartalmaznak bizonyos jó tulajdonságokat.

Császárfák esetében mérvadó lehet:
  • a gyors növekedés,
  • az európai klíma tűrése,
  • és a jó minőségű faanyag.

Sajnos, mivel a jelenlegi piac nem szabályozott, ellenőrzés nélkül mindenki adhat el császárfamagot, vagy magról szaporított palántát, magoncot, és egyéb, be nem vizsgált, eredetiségi papírokkal nem rendelkező növényt. A gond, hogy több hirdetésben olyan tulajdonságokkal ruházzák fel a császárfákat, melyeket nem hordoz.

Bevételre a jó minőségű, csomómentes faanyagból számíthatunk. A tapasztalat viszont az, hogy nagyon kevés császárfa felel meg ipari felhasználásra. Ha valóban ipari császárfát akarunk, és haszonnal szeretnénk zárni a beruházásunkat, akkor kérjük el a forgalmazótól a faanyag bevizsgálásának igazolását, és nézzünk meg legalább egy-két évnél idősebb telepítést a kínált császárfa fajtából. Ha minden rendben van, akkor az ipari császárfa telepítése tervezhető bevételt hozhat. Hektáronként a feldolgozott faanyag ára elérheti a 14 millió forintot. Ennyi lehet a bevétel kitermeléskor – írja az Agrárágazat szakcikke.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!