Amerikai tudósok olyan műanyagot állítottak elő fűrészporból és faforgácsból, amely a szabadban 2 hét után már darabokra esett és 3 hónap elteltével teljesen lebomlott. A Nature Sustainability folyóiratban közzétett eredmények szerint Yale School of Environment és a Marylandi Egyetem tudósai olyan fafeldolgozási melléktermékek, forgács vagy fűrészpor alapú műanyagot fejlesztettek ki, amely biológiailag lebomlik és újrafeldolgozható. […]
A természet szerves részeként kezeli a vadat a Pilisi Parkerdő új kezdeményezése, amelyben a vadászat célja nem elsősorban a trófeaszerzés, hanem az erdő egészségének megőrzése. Ebben a rendszerben nem lesznek vadkárelhárító kerítések és téli vadetetés. A nagyragadozók tevékenységét pedig az ember pótolja. Az elmélet a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként holisztikusan szemléli, az erdei ökoszisztéma állapotának rendeli alá. A gyakorlatban ez olyan vadsűrűséget jelent, amely támogatja az egészséges erdei ökoszisztéma működőképességét. […]
A hazai fejlesztésű adminisztrációs szoftver és elektronikus beírókönyvet fejlesztő Bit and Pixel Kft. nyerte meg azt a közbeszerzést, amelyet a Coillte, Írország állami erdőgazdasága írt ki. A szoftvert a területén zajló vadgazdálkodási és rekreációs tevékenységek elektronikus adminisztrációjára, valamint a bérlemények pályáztatásának kezelésére használja majd a szervezet. A közel 9 hónapig tartó, 3 fordulós, tárgyalásos tender során a kiíró a Magyarországon már 2017 óta elérhető, hazai fejlesztésű HAMS.online vadgazdálkodási rendszer használata mellett döntött. […]
A fácánok védelme és a csülkös vad szaporulata érdekében a Zalaerdő Zrt. élve, illetve halva fogó csapdák kihelyezésével gyéríti a rájuk veszélyt jelentő ragadozókat, így a rókákat és az aranysakálokat. A beavatkozást az állami erdőgazdaság vadászati kezelésében lévő 65 ezer hektárnyi területéből 100 hektáron végzik Nagykanizsa térségében. Egészen pontosan a volt kiskanizsai lőtéren, illetve Hosszúvölgy és Homokkomárom-Zsigárd közelében történik a csapdázás. […]
A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2020-ban már 1,727 millió forint volt. Ez 7,3 százalékos drágulás az előző évi 1,602 millió Ft/ha összeghez képest. A termőföld drágulása évtizedek óta tart, és tavaly a szántókért átlagosan 1,891 millió forintot kellett a vevőknek adniuk. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál az éves átlagos hektáronkénti díj 75003 forint volt, ami 4 százalékkal több, mint egy éve. […]
Vonuló szarvasrudli útját keresztezte egy lengyel sofőr. A BMW vezetője valószínűleg soha nem fogja elfelejteni azt, amit látott és átélt. A mögötte haladó gépjárműben elhelyezett kamera felvette a szarvasbaleset eseményeit. Érdemes megnézni a videót, mert ilyen képsorozatot nem lehet gyakran látni. A különleges találkozás a Lengyelország fővárosától, Varsótól 70 kilométerre, északra található Pultusk városától nem messze történt. […]
Az elmúlt hetekben újabb területen, a Komárom-Esztergom megyei Dunaalmás külterületén elhullottan talált 6 vaddisznó mintájában mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Az ASP Szakértői Akciócsoport a friss eredmények alapján a kockázati besorolás módosításáról döntött: Komárom Esztergom megyében 4 vadgazdálkodási egység teljes területét nyilvánították fertőzött területté, további 9 terület pedig magas kockázatúvá vált Győr-Moson-Sopron megyében. Az intézkedések elsősorban a vadgazdálkodókat érintik, azonban a járványügyi helyzet változása a házisertés tartóktól is fokozott odafigyelést igényel. […]
Akkor sem nő az őshonos kocsányos tölgy a Kiskunság gyepein, ha öntözik. A meglévő erdőfoltok nehezen újulnak, és még a nagy fák is küzdenek a szárazsággal. A klímaváltozás hatására eltűnhet a fafaj az Alföldről. A kocsányos tölgy Európa és hazánk egyik legfontosabb erdőalkotó faja, számos szállal kötődik a magyar tradíciókhoz és a kultúrához is. A klímaváltozás azonban fokozódó nyomást gyakorol a hazai állományra, a kilátások nem túl jók: ha a folyamat így halad, az alföldi tölgyesek hosszabb távon feladhatják a harcot. […]