Hogyan alakul a hazai erdőgazdálkodás a klímaváltozás hatására?

Magyarországon a klímaváltozás miatt olyan idegen, invazív állat- és növényfajok jelentek meg, mint a harlekinkatica, az ázsiai poloska vagy az ecetfa, a turkesztáni szil vagy a vadszőlő. De hogyan hatnak ezek az állatok és növények a hazai erdőgazdálkodás folyamataira?

Az Élő bolygónk oldal számolt be a témáról, ezt az anyagot szemléztük. A felmelegedésnek és a lehűlésnek van egy természetes rendszeressége, ami több 1000 évben mérhető. Ezeket a ciklusokat rövidíti le az emberiség tevékenysége. A klímaváltozást és a globális felmelegedést az üvegházhatás okozza. Erről a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás tehet, mert így a Földön keletkező hő nem tud elszökni a légkörön kívülre – mondta Tóth Károly, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.

A hazai erdőgazdálkodás több új, invazív fajjal találkozik az erdőkben, ilyen a vadszőlő is (képünkön)
A hazai erdőgazdálkodás több új, invazív fajjal találkozik az erdőkben, ilyen a vadszőlő is (képünkön)

Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, erre pedig nagyon nem tetsző válaszokat ad a természet – folytatta Tóth Károly, aki szerint a klímaváltozástól nem függetlenül jelentek meg olyan invazív fajok is Magyarországon, mint például az ázsiai poloska és a harlekinkatica. 

További özönfajok a gyapottok-bagolylepke, a tölgy-csipkéspoloska vagy a szelídgesztenye-gubacsdarázs is. Normál esetben a tápláléklánc szereplői reagálnak az egyes fajok túlszaporodására, és helyreáll a természetes egyensúly. Ezen rovarok esetében azonban – mivel óriási a számuk, és nincs elegendő ellenségük – ez már nem történik meg.

Ráadásul a növények között is találhatók inváziós fajok. Ilyen az ecetfa, a kései meggy, a turkesztáni szil, az ezüstfa, a nyugati ostorfa, a bálványfa és a vadszőlő.

Öt klímazónát ismer a hazai erdőgazdálkodás

Magyarországon öt erdészeti klímazónát különítenek el, elsősorban a levegő páratartalma, a csapadékmennyiség és az átlaghőmérséklet alapján. A lucos klíma, amelynek jellemző fás szárú növénye a luc- és a vörösfenyő, néhány száz hektáron található Sopron és Kőszeg környékén. A bükkről elnevezett zóna a magasabb, hegyvidéki részekre jellemző, ilyen található a Bakonyban is. Továbbá van a gyertyános-tölgyes, a cseres- tölgyes és az erdős sztyepp. Az utóbbi csoport a legkevésbé párás és a leginkább meleg.

A klímaváltozás hatására elmozdultak a korábbi zónahatárok, az alsóbbak a felsők felé tolódnak.

A folyamat meglétét, amelynek hatására például feltűnően nagy számban pusztulnak a bükkösök Zalában vagy a Zselicben, konkrét meteorológiai mérések igazolják – mondta Tóth Károly. A kevesebb csapadék hatására legyengülnek a fák, így kiszolgáltatottá válnak a gombáknak és a rovaroknak, például a szúnak is. A klímaváltozás ellen, annak kivédésére hatalmas erdőtelepítésre lenne szükség, hiszen a fák a lélegzésnél szén-dioxidot használnak fel, ugyanakkor a fotoszintézishez elegendő vízre is szükség van – folytatta Tóth Károly.

Hazánk egyébként már tett lépéseket: nemzeti éghajlat-változási stratégia készült, illetve az ország erdősültségének mértéke 50 év alatt 16-ról 22 százalékra nőtt, a távlati cél pedig a 27 százalék elérése. A Vadex is folyamatosan telepít erdőt. De lassan nincs már szabad terület, Sárosdon pedig rendkívül gyorsan növő, úgynevezett hengeresfa-ültetvényt hoztak létre, amelynek fáiból fűrészáru lesz – írja az Élő bolygónk oldal.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Több mint 600 millió forint agrárszakképzésre!... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott képzésekhez igényelhető támogatásra a beé...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Az erdészeti hatóság felülvizsgálja az erdőgazdálk... Felülvizsgálják a természetes személynek minősülő erdőgazdálkodók Erdőgazdálkodói Nyilvántartásba bejegyzett adatait. A határozatokat várhatóan 2014. ...