A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési programot indítanak egy óriáserdő létrehozására. Amennyiben a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.
Persze egyelőre sok a bizonytalanság. A közel 500 millió fontos költségvetésből például első körben csak 5,7 millió fontot biztosított a kormány. Azonban nem ez az egyetlen nagyobb erdőtelepítés projekt Nagy-Britanniában a közelmúltból. A most bejelentett helyszínnél 150 kilométerrel délebbre húzódik az a Nemzeti Erdő, melynek első fáit 28 éve ültették el. Ez mára már kezdi helyenként egy felnőtt erdő benyomását kelteni. 2016 tavaszára 8,5 millió fát ültettek már el, de a projekt még mindig nem zárult le. Jócskán terveznek még további fákat telepíteni – írja cikkében a 444.hu.
Az erdők növekvő aránya nem csak Nagy-Britanniában, hanem egész Nyugat-Európában megfigyelhető jelenség. Miközben egyes afrikai és dél-amerikai országokban komoly gondokat okoznak a tömeges erdőirtások, a legfejlettebb nyugati országokban egyre növekszik az erdők területe. Az Economist épp nemrég közölt erről egy összeállítást. Míg 1990-ben Spanyolország 28 százalékát borította erdő, ma már 37 százalékát. Szintén megnőtt az erdők aránya Görögországban és Olaszországban, valamint Írországban is. A növekedés mögött két dolog áll. Egyrészt a mezőgazdaság visszaszorulása a magasabban fekvő helyeken, ahol amúgy sem volt könnyű termelni. Másrészt pedig a kormányzati beavatkozások és a különféle gazdasági ösztönzők, melyekkel az egyes országokban az erdősítést támogatták.
Az erdőtelepítés Nagy-Britanniában azért is lehet kiemelt kormányzati program, mert a szigeten kifejezetten alacsony az erdős területek aránya. Ez mindössze 13 százalék, amivel bőven elmaradnak más európai országok mögött. Angliában még rosszabb a helyzet: míg Walesben 15, Skóciában pedig 18 százalék az erdős területek aránya, Angliában ez csak 10 százalék. Ráadásul a meglévő erdőállomány is állandó veszélyben van, mert több helyen terveznek erdőirtásokat a különféle építkezések miatt. Ezért akadnak is olyan hangok, akik szerint a most bejelentett északi erdővel a kormány csak a figyelmet akarja elterelni a máshol irtott erdőkről.
Tetszik a fiatal szavazóknak az óriáserdő ötlete
Az mindenesetre látványos, hogy Theresa May milyen nagy lendülettel szállt bele éppen egy zöld fordulatba. Az elmúlt időszakban több, környezetvédelmi szempontból fontos intézkedést is bejelentett. Kihátrált a rókavadászos törvényből, valamint az új óriáserdő terve mellett May bejelentette a Zöld Brexit tervét, ami egy 25 éves környezetvédelmi programot jelent. Ebben lecsapnának többek között a műanyagszennyezésre és átalakítanák a mezőgazdasági támogatások rendszerét. A brit környezetvédők üdvözölték a programot, amit a politikai elemzők szerint elsősorban azért vethetett be May, mert pontosan lehet tudni, hogy a 40 évnél fiatalabb brit választók számára kiemelten fontos kérdés a környezetvédelem. A Brexit miatt megtépázott népszerűségű miniszterelnök pedig ettől is remélheti a fiatal szavazók megszólítását.
