Több élősertés jön be, de kevesebbet adunk el belőlük külföldön

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) húspiaci jelentéséből kiderült, hogy Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr maradt. A tavaly elindított mohácsi vágóhíd csak idén éri el a 100 százalékos termelési kapacitását, de a szívóereje már most érződik a behozott élősertések számán. A hazai élősertés termelés pedig messze lemaradva kullog a nyomában.

A tavalyi évben az élősertés-behozatal 35 százalékkal nőtt 2016-hoz képest. A legnagyobb beszállítóink Szlovákia, Németország és Hollandia voltak. Ebbe az állatmennyiségbe a továbbhizlalásra szánt malacok éppúgy beletartoznak, mint a vágnivaló sertések. A növekedés nagysága azonban kiugró, a mohácsi vágóhíd üzembe helyezése mindenképpen érződik rajta – írja az Agrárszektor anyaga.

Az élősertés és a sertéshús tekintetében Magyarország nettó importőr maradt
Az élősertés és a sertéshús tekintetében Magyarország nettó importőr maradt
Elmaradt a várakozástól a sertésexportunk

A külföldre értékesített sertéshús mennyisége ezzel együtt is csak 3 százalékkal, értéke pedig 8 százalékkal emelkedett tavaly. Ez pedig jócskán elmarad a várakozásoktól. A Kínába szállított hús mennyisége különösen rosszul alakult, mivel 26 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi értéket. Ezáltal pedig Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr volt 2017-ben. Ez sajnos nem először fordult elő. Az Agrárszektor Raskó György agrárpolitkust és sertéstartót kérdezte a témáról.

“Az, hogy Mohács ennyire beindult, a többi állattartónak is új távlatokat nyit. Viszont egyre nehezebb ezt a vágóhidat hazai sertéssel ellátni. A kistermelői szektorból gyakorlatilag eltűnt a disznó, valahol 600 ezer alatt lehet a számuk. Kisüzemi szinten ugyanis lehetetlen ilyen magas gabonaárak mellett úgy hizlalni, hogy megérje. A kukoricának évek óta stabilan magas az ára, de a búzának is jó ára van. Ez pedig nem jó az állattartónak. A hollandok és a dánok a hizlalást moslékos technológiával oldják meg, a magyarok viszont drága gabonát etetnek a jószággal.”

Raskó György az általános nagyüzem-ellenességet – nem csak itthon, de uniós szinten is – azért tartja problémásnak, mert a kistermelők jóval nehezebben termelik ki a szükséges működési költségeket. Az önfoglalkoztatás helyett pedig jobb megoldásnak tartja a cégek munkahelyteremtési kezdeményezéseit. Mi most is szívesen vágunk bele telepfejlesztésekbe. Építünk egy 1200 kocás telepet, ahol tenyészteni, hizlalni és feldolgozni is fogunk – mondta. Az AKI Élőállat és hús jelentését ide kattintva olvashatja el.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Folyamatosan növekszik a sertéslétszám Harmadik éve folyamatosan növekszik a sertéslétszám és az ágazatba bekapcsolódó családi gazdaságok, valamint vállalkozások száma Magyarországon. 2012-...
2014-es sertéspiac az Európai Unióban Bár még Anglia és Belgium adatai hiányoznak, az eddig nyilvánosságra hozott információkból az látszik, hogy az Európai Unió sertésállománya, noha csak...
Sertéslétszám alakulása Európában Az utóbbi hetekben sorra jöttek azok a támogatások, melyek a sertéstartást kívánják segíteni. Lássuk, hogyan alakult az elmúlt években a sertéslétszám...
Sertés tőkehús – figyelni fogják a kereskedő... A jövő évre tervezett sertéshús áfacsökkentést fokozottan figyelemmel fogják követni a Nemzetgazdasági minisztérium szakemberei. Amennyiben a keresked...
Piaci körkép – élő sertés és sertéshús 1,9 százalékkal emelkedhet a világ sertéshús-előállítása 2015-ben az előrejelzések szerint. Eközben az Európai Unióban és Magyarországon is jelentősen...
Külkereskedelmi információk az első negyedévről... Vegyesen zárta az első negyedévet a mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmünk. A sertés- és a baromfihús külkereskedelme gyengült, míg a kuko...