A méhcsaládokat megviselte az átlagostól eltérő januári meleg és a márciusi hideg, közülük sok éhen pusztult, illetve leállt a tavaszi fejlődésben. Ennek következtében több méhész lemaradhat a repce, sőt, az akácvirágzásról is a méhcsaládok fejlődési sajátosságok miatt. Ezért az előrejelzés szerint gyenge lehet az idei repce- és akácméz szezon.
Szomorúan indul a hazai méhészek számára az idei esztendő. Kevés olyan méhész van az országban, akinek szépek, erőteljesek méhei. Ezek a méhészek már vándorolnak az egyre több helyütt nyíló repcére. Az átlagostól eltérő tél (januári meleg-márciusi hideg) ugyanakkor megviselte a méhcsaládokat, sok éhen pusztult illetve leállt a tavaszi fejlődésben – írja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a Magyar Mezőgazdaság portálon.
Jelenleg a méhek nagyjából két hét lemaradásban vannak egy átlagos évhez viszonyítva. Ez a tény, a méhek 21 napos fejlődési idejét és a természet hirtelen megindult fejlődését figyelembe véve előrejelzi azt, hogy a már virágait bontogató repcéről nem tudnak jó mézelési eredményt elérni a méhcsaládok.
Sőt, ha marad a meleg idő, az akác is korán virágzik majd, így a növény mézelésének maximális kihasználásához sem lesz meg az elegendő méhlétszám.
Nincs még pontos országos felmérés a téli-tavaszi méhcsalád veszteségekről, de azt tudni lehet, hogy az ország egyes területein az átlagoshoz képest jóval nagyobb arányú az állományokon belül a legyengült családok jelenléte. Ezektől a családoktól a méhész az első két méhlegelőből (repce, akác) nem számíthat eredményre. Idén a legyengült, méztermelésre képtelen méhcsaládok száma magasabb, mint az elpusztultaké, utóbbi aránya a 2017-es betelelő állomány 10-15 százalékára tehető.
Bross Péter kéri, hogy a méhészek mindenképpen egyeztessenek a a növénytermesztőkkel a növényvédelmi munkák ütemezéséről a vándorlás időpontjának helyes megválasztásához. Fontos, hogy a vándorláshoz érvényes állategészségügyi igazolás is szükséges.
Robotméh zümmöghet a jövőben a földeken?
Arról pedig itt írtunk korábban, hogy előrehaladott kísérleteket folytat a mesterséges beporzás megvalósítására a japán Advanced Industrial Science and Technology (AIST) intézet. Mesterséges intelligenciával ellátott apró repülő robotok végezhetik el a természet dolgát a jövőben. A növények virágainak irányított megtermékenyítését már alkalmazzák, például a vetőmag termesztés kapcsán: ez a kukorica címerezése. Ám a drónok ilyen célú alkalmazása még újdonság a technológiai piacon.
