A magyar nyúltenyésztésünk jellemzően exportorientált ágazat, a hazánkban előállított, évi több mint 10 ezer tonna nyúlhús döntő többsége külföldre kerül. A magyar marhahús kivitele pedig a januártól júliusig terjedő időszakban 16 százalékkal, mintegy 9 ezer tonnára emelkedett. Mindkét ágazat számára kedvező hír, hogy 5 újabb húsipari vállalat értékesíthet magyar nyulat és marhát Szingapúrba.
A hírről az Agrárszektor számolt be, ezt az anyagot szemléztük. A cikk szerint hazánkban a legnagyobb nyúltenyésztő integrátor cég a Tetrabbit Kft. A tavaly 5,7 miliárd forintos forgalmat bonyolító vállalat a sperma, a ketrec és a takarmány biztosításától kezdve a nyulak vágásáig, darabolásáig és csomagolásáig végzi a tevékenységét. Konyhakész termékeik a hazai áruházláncokban is megtalálhatóak. Saját vágóhídjukon a Magyarországon előállított nagyjából 4 millió állat 47 százalékát vágják le maguk, a további 53 százalékot az Olivia Élelmiszerfeldolgozó Kft.-nél dolgozzák fel. Az arányokról sokat elmond, hogy a hazai nyúltermelésnek csak mindössze 2 százaléka jut el a magyar piacra.
Fő célországaink Németország, Olaszország és Svájc. Miután az orosz piac az embargó miatt lezárult a magyar nyúl kivitele előtt, az élő állat kilónkénti ára a korábbi 480-520 forintos árról 400-440 forintra csökkent. Ezért kiemelten fontos az új piacok feltárása az ágazat számára.
Területi alapon határozza meg az ázsiai ország a behozatalt az állatbetegségek esetén
Ázsiában Szingapúr nyitott országnak számít, mivel a madárinfluenza és a sertéspestis esetében is a regionalizáció elvét alkalmazza, vagyis egy-egy ilyen betegség kitörését követően nem a teljes országra, hanem csak az érintett régióra rendeli el a behozatal korlátozását. Így kacsa-, a liba- és más baromfihúsok már érkeztek Magyarországról Szingapúrba, most pedig a nyúl és a marha is szabad utat kapott. Eddig 18 húsipari vállalat exportálhatott az ázsiai országba, mostantól pedig további 5 nyert el exportengedélyt – írja a cikk.