Mikor és hogyan leszünk ezen túl? Szerbiától Tajvanig kitiltották a magyar sertést

Miután bebizonyosodott, hogy az afrikai sertéspestis vírusától pusztult el a Gyöngyös környékén talált vaddisznó, Szerbia és négy ázsiai ország is kitiltotta a Magyarországról származó sertéshúsokat. A hazai állategészségügyi hatóság az érintett területen korlátozásokat rendelt el.

Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea is kitiltotta piacáról a magyar sertéshúst és a sertéseredetű termékeket, illetve a szerbek az élő sertést is – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapjáról. Dél-Korea és Tajvan egyelőre informális tájékoztatást adott a lépésről. Az a közös az öt ország lépésében, hogy – bár a fertőzést csupán egy vaddisznóban találták meg, ami miatt Heves megye egy részén kellett a Nébihnek intézkednie – a kitiltás nem regionális, vagyis Magyarország teljes területére szól, minden exportőrt érint.

Több ország kitiltotta a magyar sertéshúst (Fotó: Pixabay, RitaE)
Több ország kitiltotta a magyar sertéshúst (Fotó: Pixabay, RitaE)

Egyelőre csupán Szingapúrral van esély a regionalizációról megegyezni. Ha nem regisztrálnak újabb sertéspestises esetet, a korlátozott régión kívüli húsüzemek előtt ismét megnyílik a szingapúri piac.

Az ázsiai vevők kiesése rendkívül érzékenyen érinti a hazai húsfeldolgozókat. Az utóbbi években ugyanis az árbevétel alapján Japán lett a fő piacuk, onnan származott az árbevételük negyede, 76,2 millió euró. Tajvan és Dél-Korea a hatodik, illetve a tizenegyedik helyen áll ebben a rangsorban.

Hétfőtől tizenhárom Heves megyei települést sorolt a Nébih a különösen ellenőrzött terület kategóriába, miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki egy vaddisznótetemben, amelyet a Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén találtak. További 87 település a fertőzött kategóriába került. Ezen a mintegy félmegyényi területen korlátozást vezet be a hatóság, például megfigyelés alá helyezteti a sertéstartó gazdaságokat, és elrendeli, hogy az állatokat olyan helyen tartsák, ahol a vaddisznóktól el lehet őket különíteni.

Amennyiben az ASP-t házi sertésekben diagnosztizálják, a fertőzés helyétől számított három kilométeres sugarú körben védőkörzetet, tíz kilométeres sugarúban pedig megfigyelési körzetet kell kialakítani. A védőkörzetben például a hatósági állatorvosnak minden sertéstartó gazdaságot fel kell keresnie a sertések klinikai vizsgálata és adminisztratív ellenőrzése céljából. Közutakon és magánutakon csak bizonyos feltételek mellett szállíthatók a sertések, például a járművek meg sem állhatnak.

Forrás: Világggazdaság

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A pestis már az országhatárnál van, de lehet-e ell... Ahogyan arról már beszámoltunk a hét elején, határunkhoz közel, de még Ukrajnában kimutatták a sertéspestis vírusát egy szálloda sertésállományában. A...
A középkor támad: a pestis már Magyarország határa... Ismét megjelent a magyar határ közelében az afrikai sertéspestis (ASP). A vírust egy Beregújfalunál elhullott vaddisznó tetemből mutatták ki. A betegs...
Meghódítja Európát a sertéspestis Nem sikerült megállítani az afrikai sertéspestis európai terjedését. Az eddigi megjelenéseket követően a napokban, Csehországban is kimutatták a beteg...
20 km-re a határtól bukkant fel a sertéspestis Az afrikai sertéspestis az utóbbi időben több európai országban is felütötte a fejét, a gazdák joggal aggódnak az állományukért. Hazánkban még nem jel...
Közeledik – Legutóbb 20, most már csak 10 km... Szinte pont egy héttel ezelőtt jelentették be, hogy Kárpátalján sertéspestis esetet regisztráltak, így már csak 20 km választotta el a betegséget hazá...
A renitensek miatt itthon is elterjedhet a sertésp... Az Ukrajnában felbukkanó afrikai sertéspestis miatt megtiltották a sertéshús és egyéb húskészítmények Magyarországra történő behozatalát a szomszédos ...