A meglévő őshonos genetikai alap védelméről és szélesítésének lehetőségéről, valamint nemzetközi tapasztalatokról is szó volt azon a szakmai napon, amit juhtartóknak és -tenyésztőknek rendezett a Debreceni Egyetem AKIT Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézete. A magyar juhászat fontos kérdései kerültek napirendre.
A világ számos országa, köztük Magyarország is felismerte, hogy az őshonos génbázis megőrzése kulcsfontosságú a jövőre nézve. Egyre inkább előtérbe kerülnek ezek a hazai fajták, miután a szélsőséges időjárási körülményekhez, a rendkívüli hidegekhez, illetve hőséghez nagymértékben képesek alkalmazkodni, páratlan a tűrőképességük – mondta Hajas Pál, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára, az AKIT kozárdi kihelyezett tanszékének vezetője az őshonos juhfajtákkal foglalkozó törzstenyészetek képviselőinek rendezett programon, amiről az egyetem híre számolt be.
A professzor az őshonos magyar fajtákon kívül külföldi példákat is említett a résztvevőknek. Többek között az Izlandon élő nyájvezetőt, a Pakisztán északi területein elterjedt kari juhot, valamint az arab országok kedvencét, a zsírfarkút. A szakember hazai és nemzetközi szinten is kimagasló munkáját az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság emlékéremmel ismerte el az október 5-ei rendezvényen, a díjat Dobránszki Judit tudományos főigazgató adta át neki.
Javítható a génmegőrzés a hazánkban őshonos juhfajtáknál is
A Debreceni Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem kutatói, valamint a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének szakértői átfogó képet adtak az elsősorban a Hortobágyról, illetve Mezőhegyes-Csanádpalota környékéről érkezett juhtartóknak arról, hogyan lehetne hatékonyabb a génmegőrzés a hazánkban őshonos juhfajták esetében. A hortobágyi racka fekete és fehér színváltozatán kívül ez a gyimesi racka, a cigája és a cikta tenyésztését jelenti. Jávor András rektori főtanácsadó génmegőrzéssel kapcsolatos, nemzetközi tapasztalatokon és a hazai helyzet értékelésén alapuló előadása vitaindító anyag volt – írja a Debreceni Egyetem híre.
A házigazda Debreceni Egyetem két telephelyén, a Karcagi Kutatóintézetben és a Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telepen 7 juhfajtát, összesen megközelítőleg 1000 anyajuhot tartanak. Ezek közül mintegy 140 őshonos cigája, ami 4 kosvonalba tartozik.
Évente 30-40 tenyészjerkét hagyunk meg továbbtartásra, illetve a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének központi kosnevelő telepére, Mezőhegyesre is szállítunk növendékkosokat. A genetikai kutatásaink mellett a nagy súlyra történő bárányhízlalási programunkat is bemutatjuk a tenyésztőknek. Prezentáljuk, hogy a hústípusú kosok keresztezésével milyen minőségű vágóállatokat tudunk nevelni – ismertette Oláh János, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet tudományos főmunkatársa.
🐏 🐑 A cigáján kívül a cikta génmegőrzését célzó tudományos eredményeket is megismerhették a szakmai nap résztvevői, a fajtán belüli családok fenntartásának szükségességéről Gáspárdy András, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense tartott előadást.
