Nagy István agrárminiszter szerint a termésbiztonság érdekében egyre nagyobb területen vetett önbeporzó napraforgó kedvezőtlen hatású lehet a méhészeti eredményekre és a biodiverzitásra is, mivel nem ad nektárt. Ezért felkérte az agrárkutató intézetet a hatások elemzésére. A tárcavezető szerint továbbá már nem fenntartható, hogy a Magyarországon termelt méz nagy részét hordós kiszerelésben értékesítik, így a méhészeknek meg kell mutatniuk, hogy a termelésben és az értékesítésben is közösen tudnak előre lépni.
A magyar méz a minőségét tekintve a legfelső kategóriába tartozik a világon, összefogással pedig jelentősen nőhetne a mézágazat jövedelemtermelő képessége – mondta a Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint Nagy István agrárminiszter Siófokon, a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének kongresszusán.
“Megvolna a magyar méz útja, csak meg kellene fordítanunk Nyugatról Keletre”
Nagy István szerint a magyar méznek komoly piaca lehet Kína, amely bár az “egész világot elárasztja mézzel”, magyar mézet akar venni, akár 6-10 ezer forintos üvegenkénti áron is, mert egyre több a tehetős polgára, akinek fontos, hogy kiváló minőségű élelmiszereket fogyasszon.
A közel 200 méhészeti szakember előtt a tárcavezető az ágazat problémái, kihívásai között szólt a méhcsaládok számának csökkenéséről és az önbeporzó napraforgó lehetséges hatásáról. Megjegyezte azt is, hogy a méhpusztulás ütemét látva csak idő kérdése, hogy Magyarország legyen az a hely, ahol a legsűrűbb a méhpopuláció Európában. Az önbeporzó napraforgó a miniszter szerint az egész ökoszisztémára rossz hatással lehet. A gazdálkodók a biztosabb hozam és a nagyobb termésmennyiség érdekében a napraforgó vetésterületének több mint felén már önporzó fajtát vetnek, amely nem ad nektárt. Az önporzó fajta vetésterülete drasztikusan nő, a tárcavezető ezért az Agrárgazdasági Kutató Intézettől kérte a folyamat hatásainak vizsgálatát.
A Magyarországon termelt mézfajták közül a napraforgó a legjelentősebb, jelenleg a teljes mennyiség 34 százalékát adja, megelőzve a repcét (21 százalék) és az akácmézet (19 százalék).
A másfél évtizede alakult, a 20 ezer magyarországi méhészből 1400 tagot számláló Magyar Professzionális Méhészek Egyesülete kongresszusának résztvevői a kétnapos eseményen előadásokat hallgathattak a mézfogyasztás népszerűsítésének marketingeszközeiről, a környezetváltozásnak a méhészetre gyakorolt hatásairól, a bioméhészetről és egyebek mellett az akácméz pollentartalmának meghatározásáról is.
