A méz hazai népszerűsítésének köszönhetően 7 év alatt több mint a duplájára nőtt a mézfogyasztás Magyarországon, fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Jászberényben, a 31. nemzetközi mézvásár és méhésztalálkozón. Az egy főre jutó éves magyar mézfogyasztás a 2010-es 30 dekagrammról csaknem 80 dekagrammra nőtt.
A jászberényi méhésznapon közel 200 szakmai kiállító és árus vett részt, a témáról az Agrárágazat számolt be, ezt az anyagot szemléztük. Feldman Zsolt elmondta, hogy a duplázás akkor is jó eredmény, ha Nyugat-Európában ennél jóval több mézet fogyasztanak. Az is elhangzott, hogy a magyar méhészek által előállított méz többletét “javítómézként” döntően német, francia és olasz piacon adják el. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország a minőségi méztermelésben érdekelt. Hazánk ezért egyik élharcosa annak a folyamatnak, amelyben az Európai Unió lépéseket tett az Európába máshonnan érkező, gyengébb minőségű mézek és mézkészítmények beáramlásának megakadályozására. Ezeknek a termékeknek a minősége ugyanis bizonytalan, ráadásul árcsökkentő hatásúak a magyar mézre nézve.
Feldman Zsolt az elmúlt hónapokban bekövetkezett, különösen nagy méhpusztulásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy ez is megmutatta, milyen szoros szakmai párbeszéd és napi szintű együttműködés szükséges a mezőgazdasági területek gazdálkodói és a méhészek között. A tömeges méhpusztulás okainak feltárására még tartanak a vizsgálatok.
A jászberényi Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó összefoglaló videóját itt nézheti meg:
Magyarországon mintegy húszezer méhész található, a méhészetek mintegy 1,2 millió méhcsaládot nevelnek. Az éves méztermelés az elmúlt 10 évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között mozgott. A méhészetek alapterméke az akácméz, ami már hungarikum. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál, döntő hányadát az Európai Unió országaiba. A belföldi mézfogyasztás évente 7-8 tonna – írja az Agrárágazat.
