Jövőre jöhetnek a GMO-s lovak

Egy, a pónik klónozásban is igen eredményes laborban rakták össze azt a szuperlovat, mely állítólag erősebb, gyorsabb lesz, mint a természet által kreált társai, és magasabbat is tud majd ugrani. Hamarosan GMO-s lovak készülhetnek Argentínában.

GMO-s lovak trappolhatnak az ügetőkön

A genetikailag módosított szuperlovak a 2019-ben születhetnek meg és akár az olimpián is versenyezhetnek. A Telegraph cikkét a 444.hu szúrta ki. A fejlesztést a Kheiron Biotech cég viszi véghez, a Buenos Aires-i klónozó üzemében.

Jövőre már GMO-s lovak legelészhetnek - Képünk illusztráció, Pixabay, Mabel Amber
Jövőre már GMO-s lovak legelészhetnek – Képünk illusztráció, Pixabay, Mabel Amber

Az argentin kutatók egy CRISPR nevű technológia segítségével írták felül a lovak genomját, az eljárás után egészséges embriót sikerült összehozniuk, melyet egy nem GMO-lóval szándékoznak kihordatni már két éven belül – írja a brit Telegraph.

A beavatkozás során elsősorban a miosztatin gén szekvenciájára fókuszáltak – ez a testépítő társadalomban jól ismert gén nagyban befolyásolja az izomzatot, az állóképességet és a sebességet.

A GMO-s lovak készítésén kívül az agráriumban is használják a CRISPR-t

Ahogy arról korábbi cikkünkben már írtunk, új fejezetet nyithat az agráriumban is a CRISPR géntechnológia.

A Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem szabadalmaztatta a kriszper (CRISPR) génszerkesztési technológiát, és több cégnek nem kizárólagos engedélyt adott az úttörő technológia alkalmazására. A kriszper technológia mezőgazdasági felhasználása többféle kutatásban is nagy segítséget nyújthat a cégeknek.

A Syngenta bejelentette, hogy a technológiát különleges tulajdonságokkal bíró zöldségfélék nemesítéséhez szeretnék felhasználni. Michiel van Lookeren Campagne, a Syngenta Vetőmagkutatási részlegének vezetője elmondta, hogy a génszerkesztési kutatásokba elsőként a paradicsomot vonják majd be.

A cél az, hogy a helyi szabályozások figyelembe vételével minden igényt kielégítő fajtákat hozzanak létre.

A nehezen nemesíthető vegetatív úton szaporított növényeknél is beválhat

A vegetatív úton szaporított növények is fontos célcsoport lehetnek, mert ezek nemesítése nagy kihívást jelent a szakemberek számára.

Például a burgonya vagy egyes fafajok esetében nagy előnyökkel járhat a génszerkesztés. Leginkább az olyan kedvező tulajdonságok, mint például a betegség-ellenállóság kialakításában. A nemesítők a hagyományos módszerekkel ugyanis nehezen tudnak lépést tartani az új betegségekkel és a gyorsan változó környezeti hatásokkal.

Fontos etikai és jogi kérdést feszeget azonban, hogy a génszerkesztés, mint speciális nemesítési technológia alkalmazását mennyire szigorúan szabályozzák majd a jogalkotók.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Mi áll az indiai gazdák nagyszámú öngyilkosságának... Szerencsések vagyunk, hogy nincs ránk hatással a Monsanto, vagy az érintett gazdák csak bűnbakot keresnek adósságproblémáik tekintetében? Önöknek mi a...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
GMO-mentes roadshow Jövő hét szerdán, okt. 30-án indul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Apagy községből, a több megyén is átívelő, decemberig tartó GMO-mentes roadshow. A...
A magyar érdekek is érvényesültek GMO ügyben Közel egy éve, hogy vita folyik a génmódosított növények tiltásáról. Tavaly novemberben már látszott a fény az alagút végén, azaz, hogy az Európai Uni...
A gazda szavának ereje Mennyi jut tanyafejlesztésre; mikor teszik közzé a KAP rendeleteket; milyen módszer készül a zöldítési program teljesítése érdekében; hogy végződött a...
Attól függ, honnan nézzük… Hogy alakult a kukoricatermés mennyisége; eredményes-e a borok ellenőrző jegye; mennyi támogatás jut 2020-ig a szőlészeti ágazatba; kell-e a Redentin;...