Hogyan kezdjünk az állattenyésztésbe bukfenc nélkül?

Frissen diplomázott fiatalok kezdtek kecsketartásba Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Jó minőségű tejtermékeket és tenyészállatokat lehet tőlük venni, de a kezdet egyáltalán nem volt könnyű. Arról pedig kevés szó esik, hogyan vágjunk bele egy ilyen vállalkozásba. A fiatal páros sok kérdést kapott az érdeklődőktől, hogyan érdemes elkezdeni az állattenyésztést.

Szabados Vivien Bianka és Szabados Andor Észak-Borsodban vállalkoztak arra, hogy az állattenyésztésből élnek meg. A kecsketenyésztést választották. A Magyar Mezőgazdasággal osztották meg saját tapasztalataikat arról, milyen buktatókkal is kell szembenéznie egy gazdálkodónak, ha friss vállalkozásba kezd. Ebből az anyagból szemléztünk.

A kecske a közvélekedéssel ellentétben nem igénytelen, sok dologra kell figyelni, ha jól akarja csinálni az állattenyésztést
A kecske a közvélekedéssel ellentétben nem igénytelen, sok dologra kell figyelni, ha jól akarja csinálni az állattenyésztést

Szabadoséknál a megfelelő üzemméret megállapítása után a legfontosabb az volt, hogy az állattartó társadalomban elhelyezték magukat a piacon. Csak akkor halad a vállalkozás a megfelelő pályán, ha azt előre kijelöljük. Akinek kis céljai vannak, az kis eredményeket fog elérni. Akinek nagy céljai vannak, az ugyan több buktatóval bár, de nagyobb eredményeket érhet el. Ne hagyjuk magunkat lefékezni vagy félrevezetni. Ha megvan az elképzelésünk, járjunk utána mindennek a vállalkozási alapoktól a tenyésztési módszereken át a hivatali ügyintézésig. Aztán beszéljük át a helyzetünket hasonló gondolkodású emberekkel. A hasznos tanácsokat összegezve vessük papírra a terveinket és számoljunk – mesélték.

Az állattartás és az élelmiszer-előállítás kisüzemi, háztáji méretekben is nagy felelősség.

Szabadosék azt írják, hogy felelősek az állatokért, a termékeikért, a vevők egészségéért, az ingatlanaikért, a pénzügyeikért, a vállalkozásukért, egyszóval mindenért. A sikerekért és a kudarcokért, nyereségért és veszteségért is. Nem a fogyasztó, nem a hazug tenyésztő, nem a megbízhatatlan beszállító, nem a bürokrácia, hanem ők maguk. Amit ezzel kapcsolatban még megemlítettek, hogy bármennyire nagy a bürokrácia ma Magyarországon, minden ügyet el lehet intézni; sokat már telefonon vagy e-mailben is. Az ENAR-ból állományadatokhoz lehet hozzájutni, a NÉBIH-től és a NAK-tól szakmai segítséget lehet kérni. Igaz, hogy még így is sok az ügyintézés, de a hivatalok és a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSZ) is értünk, állattartókért, tenyésztőkért dolgozik. A kecskét sokféleképpen lehet tartani, hasznosítani, de neki is vannak alapvető igényei, amik teljesülése nélkül csak elhullások és kárba veszett munka várhatók.  

Merjünk kérni, merjünk belevágni!

Fogalmazzuk meg a megfelelő kérdéseket, és akkor segítséget kapunk. Mi is adtunk tájékoztatást telefonon a kecske támogatásokról, az őstermelői vagy a vállalkozói ügyintézésről és törzskönyvezési kérdésekről. Nem tudunk mindent, de már sok mindennek utánajártunk. Az egyik legnagyobb segítség, amit egy kezdő állattartónak adhatunk, hogy elmondjuk, milyen ügyben melyik hivatalt, szervezetet kell keresni, és mi az ügymenet. Nem a mi feladatunk lenne, de kifejezett szándékunk volt a tenyészet megalapításakor, hogy megfelelő tájékoztatást adjunk az érdeklődőknek, mint ahogy mi is megkaptuk ezt kezdőként egy-két lelkesebb és tapasztaltabb tenyésztőtől – mesélik.

Nagyon fontos, tartsunk össze, és segítsük egymást. Hallgassuk meg egymást, merjünk újban, jobban, közösben gondolkozni!

Szabadosék az írják, hogy a gazdálkodásuk az első pillanattól kezdve átlátható, mind a tenyésztést, mind a vállalkozást illetően. Az elmúlt két évben elérték, hogy egyre bővülő termékpalettával, biztos termeléssel az összes tejterméküket el tudják adni az általuk szabott áron. A tenyészállataik is gazdára találnak, és ők dönthetik el, kinek szeretnének jószágot eladni. Az új istállójuk is felépült, korszerűbb nevelőistállót rendeztek be.

Mindketten a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán PhD képzésen vesznek részt, többek között azért, hogy a meglévő hazai tudásbázist bővíthessék, segítve a honi kecsketenyésztés előrehaladását. Sokszor kérdezik a véleményüket más tenyésztőkről.

Mi sem jártunk mindenkinél, nem is vagyunk kapcsolatban minden alpesi tenyésztővel, ezért azt szoktuk javasolni mindenkinek: menjen el ahhoz a tenyésztőhöz, akinél vásárolni szeretne, és nézze meg az állományt, a szakmai körülményeket, mint ahogy hozzánk is eljöhet. A saját tapasztalat többet mond minden véleménynél – mondták a Magyar Mezőgazdaságnak. A teljes cikket itt olvashatja el.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölés... A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölése kapcsán igényelhető támogatásról A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölése kapcsán nyúj...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Szorosabbá fűzik a román-magyar agrár kapcsolatoka... A magyar-román agrár kapcsolatépítés jegyében Kecskemétre látogatott egy delegáció Alba megyéből. A Megyeházán rendezett tanácskozás középpontjában a ...
Visszanyerheti jelentőségét az állattenyésztés... Növekvő sertésállomány Magyarországon; tejtermék-támogatás; támogatást kapnak a zöldség-gyümölcs termelők az orosz embargó miatt; átgondoltabb AKG pro...