A húságazat teljesítménye 2,9 százalékkal csökkent 2017-ben, a visszaesésben döntő szerepe volt a baromfiinfluenza gazdasági hatásainak. Kisebb lett a sertésállomány nagysága és csökkent a kocalétszám is. Az ok, hogy a magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell dolgoznia.
A területek teljesítménye vegyes képet mutatott, a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat kibocsátása például 9,8 százalékkal növekedett, amelyet elsősorban a belföldi értékesítés 23,3 százalékos bővülése eredményezett. A húságazat összesen 746 milliárd forint termelési értéket állított elő tavaly, ebből a készítménygyártás 179 milliárd forintot, a baromfihús-feldolgozás 281 milliárd forintot, a sertés- és marhahús feldolgozás 285 milliárd forintot tett ki – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke egy budapesti sajtótájékoztatón. Az eseményről a Magyar Távirati Iroda tudósított.
A szakember szerint a sertésállomány tavaly 1,2 százalékkal, 30 ezerrel csökkent és decemberben 2,87 millió volt, míg az Európai Unióban 2 százalékos növekedés volt.
A kocalétszám több mint 4 százalékkal csökkent, az állomány nagysága 171,5 ezerre szűkült, miközben az unióban 3 százalékos növekedés volt tapasztalható. Tavaly 4,756 millió sertést vágtak le a húsipari cégek, ami 1,7 százalékos emelkedés egy év alatt, az unióban a vágásszám 260 millió körül alakult. 2014 óta, az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését követően, a vágásszám 1 millióval, 27 százalékkal nőtt, miközben a sertések száma 4,5 százalékkal csökkent. Az élősertés ára Magyarországon tavaly ismét meghaladta az uniós átlagárat, és a magyar vágósertés átlagára közel 11 százalékkal volt magasabb, mint 2016-ban – mondta Éder Tamás.
Az árak emelkedtek, a teljesítmény csökkent
Elhangzott, hogy éves átlagban a legjobban a sertéscomb (9 százalék), a készítmények közül pedig az olasz felvágott (8 százalék) fogyasztói ára emelkedett. A rövidkaraj fogyasztói ára 5,7 százalékkal, a szárazkolbász, gépsonka, párizsi ára kilogrammonként 4-5 százalékkal nőtt. A teljesítménycsökkenés egyik oka, hogy a magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell dolgoznia. Emiatt pedig a húságazat képtelen az alapanyag és a munkabérek növekedéséből eredő önköltség-növekedés teljes mértékű beépítésére a fogyasztói árakba. A sertéságazatról itt írtunk korábban: elfogyott a keret: nem tudják kifizetni a támogatás teljes összegét.