Hazai kezekből az EU-hoz kerül az állattenyésztés szabályozása

Az európai állattenyésztési rendelet hatályba lépését követően 2018. november 1-től az eddigi nemzeti hatáskörből az EU illetékességébe kerül a szarvasmarha-, a ló-, a sertés-, a juh- és a kecsketenyésztés szervezésének szabályozása. Hol tart most az uniós állattenyésztési rendelet hazai jogharmonizációja? Elkészül-e addig az új állattenyésztési törvény? Anyagunkból kiderül.

A Magyar Mezőgazdaság kérdezte meg az új állattenyésztési törvény témájában az Agrárminisztériumot, ezt az anyagot szemléztük. A minisztérium új állattenyésztési törvényt készít, hogy a hazai tenyésztő szervezetek versenyben tudjanak maradni a nemesítés, a tenyészállat- és szaporítóanyag-forgalmazás területén is. Nagy István agrárminiszter az őszi parlamenti ülésszak kezdetére jelezte a hazai törvénytervezet beterjesztését. Ez a tervek szerint keretet ad majd a magyar tenyésztés-szervezés értékeinek megvédéséhez. Továbbá megteremti annak a lehetőségét, hogy ezek a szervezetek a határokon túlra is kiterjesszék tevékenységüket.

Az új állattenyésztési törvény 2018. november elsején lép érvénybe - képünkön a Dunapatajon, a Golf-Szelid tanyán nevelt lacaune juhok
Az új állattenyésztési törvény 2018. november elsején lép érvénybe – képünkön a Dunapatajon, a Golf-Szelid tanyán nevelt lacaune juhok
Már csak néhány hónapjuk van hátra a jogszabály elkészítésére. Elkészül-e időben a törvénytervezet?

Mind az „EU-s Állattenyésztési rendelet”, mind pedig a kapcsolódó bizottsági rendeletek 2018. november 1-én hatályba lépnek. Azok közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban, így Magyarországon is. Az Agrárminisztérium szerint emiatt nem szükséges az új uniós állattenyésztési szabályozásokban foglalt rendelkezések megismétlése. Azonban a változó EU-s jog alapján a tagállami jogalkotás három dolog miatt mindenképp indokolttá és szükségessé vált.

  • Egyrészt meg kell teremteni a közösségi jog hazai alkalmazásához szükséges tagállami jogot, az alapvető eljárási kérdéseket is szabályozzák a jogharmonizációs folyamat keretében.
  • Másodsorban meg kell alkotni azokat a jogi kereteket, melyek a közösségi jog által nem szabályozott állatfajták tenyésztésszervezési szabályait tartalmazzák, mivel az EU-s jog csak a szarvasmarha, bivaly, zebu, juh, kecske, ló, szamár és sertés fajok fajtáinak tenyésztését szabályozza. Ezért az „egyéb”, közösségi jog által nem szabályozott állatfajtákra teljes nemzeti szabályozást kell kialakítani. Ez természetesen nem ütközhet az EU egyéb, főként a versenyjogi szabályaival.
  • Harmadrészt az állattenyésztési törvény és azok – sok esetben egy-két évtizede megalkotott – végrehajtási rendeletei frissítésre szorulnak.

A minisztérium jelezte a Magyar Mezőgazdaságnak, hogy a jelenleg hatályos állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt és végrehajtási rendeleteit 2018. november 1-én egy új, korszerű tenyésztésszervezést és az állatgenetikai erőforrások védelmét szabályozó joganyag váltja fel.

A változó EU-s szabályok alapján az Agrárminisztérium készíti el a közösségi jog hazai alkalmazásához szükséges új állattenyésztési törvény-tervezetét. Jelenleg a minisztériumon belüli egyeztetés folyik, amit az érintett szervezetekkel történő szakmai konzultáció, és társadalmi egyeztetés követ majd. A konzultációs szakaszban valamennyi érintett szakmai- és érdekképviseleti szervezetnek, továbbá a tenyésztési hatóságnak is kikérik a véleményét.

A magyar fajták genetikáját jobban védik majd

Továbbá kiemelt figyelmet fordítanak Magyarország állatgenetikai erőforrásainak, továbbá a kiemelt genetikai értéket képviselő védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtáinak a védelmére. Az agrártárca a törvény-javaslatot az őszi törvényhozási időszakra tervezi benyújtani, ehhez kapcsolódik majd a végrehajtási rendelek módosító csomagja is – írta a Magyar Mezőgazdaság.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Szorosabbá fűzik a román-magyar agrár kapcsolatoka... A magyar-román agrár kapcsolatépítés jegyében Kecskemétre látogatott egy delegáció Alba megyéből. A Megyeházán rendezett tanácskozás középpontjában a ...
Visszanyerheti jelentőségét az állattenyésztés... Növekvő sertésállomány Magyarországon; tejtermék-támogatás; támogatást kapnak a zöldség-gyümölcs termelők az orosz embargó miatt; átgondoltabb AKG pro...
Ajándékozzon könyvet karácsonyra! Vészesen közeledik a karácsony. Ilyenkor hagyomány, hogy meglepjük szeretteinket kisebb-nagyobb ajándékokkal. Mi is lehetne szebb és hasznosabb ajándé...