A sertéseknél a nyári és a kora őszi időszakban fennáll a hőstressz kialakulásának veszélye, amely különösen veszélyezteti az állományokat, mivel a sertés nagyon érzékeny rá. Ennek az az oka, hogy a sertés csak korlátozott mértékben képes izzadni, tüdejének kapacitása pedig testméretéhez képest kicsi. Ehhez jön még hozzá, hogy a hízóknál a bőr alatti zsírszövet méretének függvényében jelentősen csökken a hőleadás. Anyagunkban összefoglaljuk, mit tegyen a hőstressz ellen.
A hőstressz miatt előfordul, hogy nő az elhullások száma, romlik a termelőképesség és szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre. A Magyar Mezőgazdaság cikkét szemléztük.
Ezek a hőstressz jelei és következményei
A sokáig tartó, nagy melegben felgyorsul az állat anyagcseréje, a légzésszám emelkedik és nő az ivóvíz- felvétel. Ezek hatására fokozódik a vizelet és bélsár ürítés, ennek következtében pedig ásványianyag és elektrolit hiány léphet fel. A hőstressz szaporodásbiológiai zavarokat is okozhat. A termékenyülés jelentősen, akár 20 százalékra is visszaeshet. Ez komoly gondot jelenthet a gazdáknak, hiszen egyáltalán nem mindegy, hány malac születik és ezekből mennyien kerülnek vágósorba. Kocáknál a vemhesség korai szakaszában és a szoptatás ideje alatt keletkező hőstressz növeli az embriók elhalását és csökkenti az anyák takarmányfelvételét. Ezáltal romlik a kondíciójuk is. 20 ⁰C felett a takarmányfelvétel fokonként akár 1,5 százalékkal csökkenhet. A kanoknál pedig romlik az ondó minősége, a here kedvezőtlen hőszabályozása miatt.
A hőstressz különösen nagy probléma a szoptató kocáknál, ahol akár már 25 Celsiuson is átlagosan 0,5 kg-mal kevesebb lehet a napi takarmányfelvétel. Ehhez jönnek még hozzá a hőstressz okozta egyéb hatások is, így például sertéseknél bármely stresszhatásra nő a testhőmérséklet, amelynek 1 Celsius fokkal való növekedése 20–30 százalékkal növeli az anyagcsere-intenzitást, emiatt nő az energiaszükséglet is.
Ezek a megoldások a hőstressz megelőzésére
A takarmányok jó higiéniai állapotának fenntartásán kívül a forró időszakokban fokozott figyelmet kell fordítani azok mikotoxin szennyezettségére is, mert ezek mennyisége a tárolás során, különösen akkor, ha a magas hőmérséklet magas páratartalommal is társul és a takarmányt nem megfelelően tárolják, jelentős mértékben növekedhet. Ezek ellen ma már jelentős számú mikotoxin megkötő, illetve lebontó készítmény áll rendelkezésre, amelyek mennyiségét ezekben az időszakokban javasolt megnövelni.
Technológiai szempontból megoldás a takarmánykiosztás rendjének módosítása úgy, hogy a napi mennyiséget többször kisebb adagban adagolják, napközben ritkábban, éjszaka pedig gyakrabban vagy nagyobb adagokban.
Hogyan védheti meg az állatait a hőstressz okozta károktól?
- Tartástechnológia: a megfelelő belmagasságú, jól szellőztethető épület kialakítása.
- A szoptató kocáknál a vízzel való permetezés, amit párakapuk kialakításával érhetünk el.
- Érdemes csökkenteni az állománysűrűséget, hiszen a melegben fokozott a hőleadás, az állatok így gyakorlatilag egymást melegítik.
A folyamatos hideg ivóvíz adagolásán túl megoldás lehet a takarmányozás módosítása. Továbbá érdemes a takarmányt savanyítani, és nedves granulált formában etetni. A takarmánykeverék összeállításakor csökkenteni kell a nyersrost és nyersfehérje arányát, az energiát pedig érdemes emelni. Utóbbit zsírok és olajok kiegészítő adagolásával érheti el. A vitamin és ásványi anyag kiosztást is célszerű növelni. A fokozott vizeletürítés miatt fontos a nátrium és kálim pótlása is. Az A-, E- és C- vitaminból pedig 1,5- 2-szeres emelés javasolt – írja a Magyar Mezőgazdaság cikke.
