Átrendezheti a piacot az új uniós állattenyésztési rendelet, emiatt Magyarországon is új törvényre lesz szükség. A változás egyszerre jelent lehetőségeket és tartalmaz veszélyeket a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója szerint. Az új állattenyésztési törvény kialakításánál több fontos területre kell odafigyelnie a hazai harmonizáció során.
Új korszakot nyit az európai és ezzel együtt a hazai tenyésztésszervezésben a november 1-jén hatályba lépő új európai uniós állattenyésztési rendelet, illetve a hozzá kapcsolódó bizottsági rendeletek – mondta a Világgazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója.
Miután az EU előírásait a tagállamoknak harmonizálniuk kell a saját jogszabályaikkal, a hazai állattenyésztési törvény is változni fog.
Az uniós jogszabály érdemi változást hoz abban, hogy alkalmazásával azonos alapelvek szerint kell működtetni a tagállamokban a törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési rendszereket. Könnyebbé válik továbbá a tenyészállatok és a szaporítóanyagok kereskedelme, valamint a tenyésztőszervezetek alapítása és határokon átívelő tevékenysége is. Ennek következtében egy fajtát egy-egy országban akár több tenyésztőszervezet is tenyészthet.
Egyszerre előny és hátrány
Ez a változás egyaránt jelent lehetőségeket és rejt magában veszélyeket – mondta a MÁSZ ügyvezető igazgatója a VG-nek. Szerinte a korábbi szabályozás lehetővé tette azt, hogy fejlődésre képtelen tenyésztőszervezetek alakulhassanak ki azért, mert nem volt versenytársuk. A sok csalódástól megkeseredett tag passzívvá vált, ezért az alkalmatlan vezetőséget a civil törvény adta keretek között nem lehetett leváltani, mert az elégedetlenek döntő része el sem ment a közgyűlésekre. A néhány elszigetelten a változásért küzdő tenyésztőt pedig azzal büntették, hogy hosszú ideig visszatartották tenyészállatai amúgy jogosan járó származási lapját – mondta.
Határon túl is lehet tenyészteni, de ez extra kockázatokat jelenthet
Arra is lehetőség nyílt, hogy a hazai tenyésztőszervezetek a tenyésztési munkájukat és szolgáltatásaikat az országhatárokon kívülre is kiterjesszék. Ez azonban a másik oldalról veszélyeket is rejthet magában, amelyekről akkor is muszáj beszélni, ha – ahogyan az eddigi tevékenységéből is látszott – a MÁSZ-tól távol áll a versenyellenesség – hangsúlyozta Wagenhoffer Zsombor. A tenyésztésben ugyanis sok külföldi, tőkeerős szervezet is részt vesz. Ezért hosszabb távon kiszolgáltatottá tenné a magyar agrárgazdaságot, ha az új uniós szabályozás adta lehetőségeket piacszerzésre használnák fel, és nem csak a szaporítóanyagot hoznák be hazánkba, hanem teljesen átvennék a magyar piacot.
Az ügyvezető igazgató a baromfitenyésztést hozta fel példaként, ahol a hibridek piacát világszinten csupán néhány cég tartja kezében. A sertéstenyésztésben is elindult egy hasonló folyamat. Ugyanakkor a szarvasmarhánál például még nem ez a helyzet, hiszen itt még a fajták alkalmazása a meghatározó, és nincsenek hibridek. A MÁSZ szerint a hazai tenyésztésszervezési rendszer működik, itthon születnek a tenyésztési döntések, és az lenne megnyugtató, ha ez nem változna meg.
