Egyre nagyobb problémát jelent a sertéstartó gazdálkodók számára a külföldi munkavállalók felvétele az Egyesült Királyságban, ezért a költségeik is egyre magasabbak. Külföldi munkavállalók tömege hagyja el a brit sertéstartó gazdaságokat a Brexit miatt.
A távozók úgy gondolják, hogy már “nem szívesen látott vendégek” Nagy-Britanniában. Valamint a font értékcsökkenése miatt az elérhető bérek sem felelnek meg nekik. Mivel Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, várhatóan a szabad munkavállalás feltételei is nagyon megváltoznak. A Brexit miatt sok munkavállaló már ott is hagyta Nagy-Britanniát, és inkább hazaköltözött.
Pénzt vesztettek, hazamennek
Sok külföldi munkavállaló úgy érzi, hogy a Brexit miatt már nem szívesen fogadják őket a britek. Emellett a font értékvesztése nyomán az elérhető bérek sem annyira szimpatikusak a számukra. Aki fontban gyűjtötte a kinti fizetését, nagyon rosszul járt. A helyzetről az Agrárszektor weboldala számolt be.
Kutatnak és terveznek
A brit sertéságazati érdekképviselet (NPA) felmérése október 13-án zárult le, amelyben a munkaerőhelyzetet térképezték fel. A válaszokból egyértelműen látszik, hogy a helyzet tavalyhoz képest sokkal rosszabb. A válaszok abban is megerősítették a szervezetet, hogy a sertéstenyésztők továbbra is számítanának a külföldi munkavállalókra.
Az állandó munkások is otthagyják a telepeket a Brexit miatt
A felmérésből még egy dolok kiderül. Nem csak az alkalmi munkaerő hagyja el a sertésszektort, hanem az állandó munkavállalók is. Ez ugyanúgy vonatkozik a feldolgozó- és az egyéb kapcsolódó iparágakra is. Az érdekképviselet szerint ennek komoly hatása lehet a brit sertéságazatra, ha a munkaerőhelyzetet a Brexit ennyire befolyásolja majd.
A brit gazdaság arra is keresi a választ, milyen az EU-ban foglalkoztatott munkavállalók helyzete és az általuk elvégzett munka típusa. Tisztábban akarják látni, melyek az EU-s munkalehetőségek előnyei és hátrányai, illetve a jövőbeni változások várható hatásai. Ezért arra is törekednek, hogy megvizsgálják a brit munkaerőpiac és az Európai Unió közötti kapcsolatokat. Fontosak még a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések, beleértve a képzettségi szintek és az oktatási intézmények képzési lehetőségei is.