Dánia lakossága 5,75 millió fő, területe pedig Magyarország területének körülbelül a felét teszi ki, és az északi ország 60 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ennek következtében a mezőgazdaság kiemelkedő helyet foglal el Dánia gazdaságában. Olyannyira igaz ez, hogy a dánok a lakosságuk közel háromszorosának elegendő élelmiszert tudnak megtermelni.
Következésképpen tehát Dánia az élelmiszertermelési képességét tekintve hasonlóságot mutat Magyarországgal. Hazánk lehetőségeiről a közelmúltban Nagy István agrárminiszter azt nyilatkozta, hogy 20 millió embert tudna búzával ellátni.
A dán mezőgazdasági szövetkezetek
Dániában nincs olyan szövetkezeti gazdaság, ahol több paraszt együtt birtokolja és műveli a
földet. A jelenleg érvényes földtörvény a többi között kimondja, hogy a földet csak egyén birtokolhatja. Jogi személyek csak különleges esetben kaphatnak földet. A bankok illetve a biztosítótársaságok nem vásárolhatják fel a földet. A fiatal gazda piaci áron veszi meg a földet a szüleitől is, és ha kevés az összegyűjtött pénze, a birtok értékének hetven százalékáig kölcsönt vehet fel a hitelintézettől – írja a Tudásalapítvány.hu.
Szaktanácsadás Dániában
A dán gazdák munkáját rendkívül hatékony szaktanácsadó és továbbképző rendszer segíti. A szaktanácsadás országos szervezete és regionális intézményei a gazdaszervezetek (érdekképviseletek) tulajdonában vannak. A néhány évtizeddel ezelőtt kialakított mai szervezetre jellemző, hogy annak költségviselői az úgynevezett „kisgazda és nagygazda” szervezetek, akik a gazdák tagdíjai alapján járulnak hozzá az alapszolgáltatások fenntartásához. Ezek az intézmények nyújtják a legtöbb gazda számára a könyvelési, pénzügyi és hitelezési tanácsadói szolgáltatást, amelyekből képesek a legkülönbözőbb elemzéseket elkészíteni. Kezdetben az állam 100%-os, később 70%-os, jelenleg 40%-os támogatást nyújt a szaktanácsadó rendszer fenntartásához. Ma olyan felkészült intézményekkel rendelkezik a szaktanácsadó szervezet, amely az EU és az állam részére is tud megbízásokat teljesíteni.
A dán juhtenyésztés
A juhtenyésztés a dán mezőgazdaság egyik legfontosabb területe. A dán lapály juhok a régi lapály juhoktól származnak. A juhok közepes méretűek, hosszú lábak és hosszú test jellemzi őket. A gyapjú többnyire fehér színű (90%), egy kis része (10%) barna. A test fehér, a barna foltok az arcon és a farokrészen találhatók. A felnőtt kosok magassága 70 cm, az anyáké 65 cm, az átlagos élősúly 80 kg (kosok) és 50-60 kg (anyák). Az átlagos alomszám 1,5 bárány, választási átlaglétszám 1,33. Átlagos vágási súly 20kg . A legnagyobb arányban O minőségi osztályba esik az EUROP minősítési rendszerben – írja a cikk.
