A méhek mutatták meg a méhvírus ellenszerét

A méhek egyik legveszélyesebb fertőzése, a deformált szárnyvírus elcsökevényesíti a szárnyakat, és a beporzott növényeket megfertőzve terjeszti a betegséget. A méhvírus ellen eddig nem találtak hatásos gyógymódot, de nemrég a kutatók megfigyelték, hogy a házi méhek előszeretettel látogatják a gombákat. Ebből következtettek arra, hogy minden bizonnyal ösztönös öngyógyítási folyamatról lehet szó. Egy másik élőlény felhasználásával védhetik meg magukat a méhek a méhatka közvetítette vírus ellen.

Az Agrárágazat írt cikket a témáról, ezt az anyagot szemléztük. A gombák ugyanis hatékony vírusölő tulajdonságokkal is rendelkeznek, így valószínű, hogy a méhek nemcsak a táplálkozás miatt látogatják többek között a taplóféléket, hanem gyógyszerként használják a gombát. Ilyen például a hazánkban is megtalálható óriás lakkostapló.

A méhvírus ellen gombákat fogyasztanak a méhek, így gyógyítják magukat
A méhvírus ellen gombákat fogyasztanak a méhek, így gyógyítják magukat

A viselkedés egyébként nem egyedi az állatvilágban. Más fajok is ösztönösen keresnek és fogyasztanak olyan hatóanyagú növényeket vagy más anyagokat, amelyek bizonyos betegségeik tüneteit enyhítik vagy elmulasztják.

Egy, a Nature folyóiratban közölt tanulmány szerint az óriás lakkostapló kivonatával kezelt méhállományokban jelentősen visszaesett a kórokozók száma. Sőt, a deformáltszárny-vírus mellett egy másik kórokozó, a Lake Sinai Virus (LSV) számát is csökkentette az állatokban – írja a Qubit cikke. Egy másik hasonló példa a humán gyógyászatban is hatékony szernek tartott pecsétviaszgomba, amit a természetgyógyászatban több betegség (Alzheimer-kór, rák) kezeléséhez és általános erősítőként javasolnak immun- és májerősítő, koleszterin- és vércukorszint-optimalizáló hatása miatt. Az Agrárágazat cikke szerint a gombafaj a méheket sújtó betegségek ellen is hatékony.

Ez a vírus veszélyezteti a világ méheit

A deformált szárnyvírus (deformed wing virus, DWV) a háziméh egy retrovírusa, a háziméh 22 ismert vírusának egyike. Először Japánban izolálták az 1980-as évek elején. Mára világszerte elterjedt. Megtalálható a virágporban és a poszméhméhészetekben is. Graystock et al 2013 Fő közvetítője a háziméhnél az ázsiai méhatka. Nevét a leglátványosabb tünetéről kapta, a szárnyak torzulásáról, elcsökevényesedéséről, és röpképtelenségről. De gyakran társul hozzá lekerekített potroh, bénulás és más idegrendszeri tünetek – írja a Wikipedia.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Kétmilliárd gazda sorsáért felelnek a méhek A vadméhek már évszázadok óta nagymértékben segítik a világunk növénytermesztését. Egy friss tanulmány szerint – melyet a FAO hozott nyilvánosságra - ...
A napokban megkezdődött a méhészeti támogatások ki... Már elérte az összesen 267 millió forintot a méhészeti támogatások kifizetése, amit a méhész-gazdálkodók, illetve méhész szervezetek kaptak a Magyar Á...
Itt a megoldás a varroa atka ellen? – Randy Oliver... Jó hír a méhészeknek: bebizonyosodott, hogy oxálsav-glicerin keverék cellulóz alapon való beadásával sikeresen lehet védekezni a varroa atka ellen. Mé...
Magyar okoskaptár mentheti meg a méheket az atkátó... Végleg leszámolhat a méhek egyik legádázabb ellenségével, a varroa atkával egy hazai fejlesztés. A digitális technológiával felszerelt, mobil konténer...
Hideg plazma segítségével irtják a méhgyilkos atká... A méhek és így a méhészek egyik legnagyobb ellensége a varroa atka, amely ellen vegyszerek helyett hamarosan már környezetkímélő módszerrel lehet har...
Rezgésméréssel előzi meg a méhbetegségeket az okos... A mezőgazdaságban zajló technológiai forradalomban a digitalizáció és az okos megoldások hozhatnak számos előnyt a termelőknek. Számos digitális tech...