Élőhely-fejlesztési pályázaton nyert 100 millió forintos támogatásból épült mobil halrács a Balaton egyik befolyóján, a Nyugati övcsatornán, amely az ívás idejére lezárja az utat a halak előtt. A rács megakadályozza a nagytestű és nagy tenyészértékű balatoni halak feljutását ívási időszakban az olykor alig pár lépés szélességű árkokra, így azok nem válnak orvhalászok áldozatává.
A Somogy megyei Kéthely térségében tartott átadón Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a balatoni halgazdálkodási társaság a teljes költséget támogatásként kapta meg. Hasonló módon támogatták a horgászturisztikai szempontból szintén kiemelten fontos Tisza-tavi halgazdálkodókat és a ráckevei Duna-ág ökológiai, illetve élőhely-fejlesztési projektjét is – írta a Magyar Távirati Iroda.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) 195 millió forintos támogatást kap a volt keszthelyi halászati kikötő horgászturisztikai centrummá alakításához, korábban pedig 28 millió forintot kapott a menyhal visszatelepítésére a Balatonba – folytatta a helyettes államtitkár.
Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója mérföldkőnek nevezte a beruházást, mert mindig is probléma volt a csatornán felúszó pontyok és harcsák védelmének biztosítása. A rács elsődleges funkciója, hogy ívási időszakban megakadályozza a nagytestű és nagy tenyészértékű balatoni halak feljutását az olykor alig pár lépés szélességű árkokra. Ezek a halak szeretik a szűk csatornák és árkok sekély vizében letenni az ikráikat, és ilyenkor védtelenek az orvhalászokkal szemben. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy fontos az új műtárgy azon ritka hidrometeorológiai esetekben is, amikor a busák tömegesen úsznak fel a csatornába a Balatonból. Ugyanis ilyenkor azokat csapdába lehet ejteni, így nem tudnak visszaúszni a Balatonba. A rács lehalászás idején megakadályozza a kiszökő, idegenhonos halak Balatonba jutását is. A halrács állíthatósága lehetővé teszi az átjutó halak méret szerinti válogatását is.
Sok pénz jött be az idős angolnák lehalászásából
Szári Zsolt elmondta, a tavaszi vízeresztéskor a Sió-zsilipnél elhelyezett angolnacsapdákkal 55 tonna angolnát fogtak be. A befogott egyedek pedig minimum 27 évesek – hiszen 1991 óta nincs angolnatelepítés a Balatonba. Bár az idős példányok nem túl keresettek, értékesítésükből közel 100 millió forint folyt be, amit tógazdasági rekonstrukcióra fordítanak majd.
