Alkotmányellenes a kútfúrásról szóló törvény, nem lehet szabadon 80 méterre menni

Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása – mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény idén júliusban elfogadott, még ki nem hirdetett módosítása nincs összhangban az Alaptörvénnyel. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, továbbá a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása az Alaptörvényből következően az állam elsődleges kötelezettsége. A törvénymódosítás céljai, vagyis az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhetők. A kútfúrásról szóló törvény nem módosul.

Az államfő előzetes normakontrollra vonatkozó indítványa alapján alaptörvény-ellenes a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás azon rendelkezése, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélküli létrehozható vízi létesítmény, adott esetben kút is. A köztársasági elnök indítványában emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény a környezet megóvását célzó állami kötelezettségként rögzíti a már elért védettségi szintről való visszalépés tilalmát – írta meg az Alkotmánybíróság.

Minden marad, ahogy eddig volt: nem változik a kútfúrásról szóló törvény
Minden marad, ahogy eddig volt: nem változik a kútfúrásról szóló törvény

Az Ab kiemelte: minden olyan esetben, amikor átalakítják a környezet védelmére vonatkozó szabályozást, tekintettel kell lenni az elővigyázatosság és a megelőzés elveire, mert a természet és környezet védelmének elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat meg. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek és megújulásra csak korlátozottan képesek. Magyarországon a fúrt kutak létesítése 1960-tól engedélyhez kötött. Így követheti nyomon a hatóság, hogy milyen mértékű vízhasználat engedélyezhető a vízkészlet veszélyeztetése nélkül. A felszín alatti vizek használata kizárólag olyan mértékben fogadható el, amennyiben nem eredményezi azok túlhasználatát.

A döntés miatt a parlament által júliusban megszavazott törvénymódosítás nem hirdethető ki, nem lép hatályba.

A határozat szerint a már elért védelmi szinthez képest visszalépést jelent

Így alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely előzetes engedélyezési eljárás helyett utólagos hatósági ellenőrzéssel kívánja biztosítani a felszín alatti vizek megőrzését. Az engedély nélkül, ezáltal a szakmai és minőségi előírások figyelmen kívül hagyásának lehetőségével létesíthető kutak okozta minőségi állapotromlás kockázata már a jelen generációk életfeltételeit is közvetlenül befolyásolhatja. Az előzetesen beszerzendő engedélyek nem csupán a vizek mennyiségére vonatkozóan nyújtanak információt a hatóságok számára. Adott esetben takarékos vízhasználatra is ösztönözhetnek, például a vízkészletjárulék fizetésének kötelezettsége miatt – írja az Ab.

Korábban itt írtunk arról, hogy Áder János megfúrta a kútfúrásról rendelkező törvény módosítását. Az államfő azt írta, hogy a jogszabály az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Fizetni kell a halastavak feltöltése után is! Eddig járulékmentes volt az a víz, amellyel halastavakat töltöttek fel, vagy rizstermesztésre használták. A jövőben ez változik, sőt, a fúrt kutakat i...
Változás: legálisak lehetnek a jogtalanul létesíte... Jó híreket kaptak azok a kúttulajdonosok, akik 2016. június 4-e előtt létesítettek engedély nélkül kutakat. Egy jogszabályváltozás miatt ugyanis lehet...
Visszavonulót fújtak, könnyítettek a kútfúrás szab... A fúrt kutak létesítésével kapcsolatos szabályozásban több furcsaság is volt az utóbbi hónapokban. Elsősorban a régebben, engedély nélkül létesített k...
Vízhiány még épp nincs a mezőgazdaságban a korábbi... Nyáron a csapadékhiány miatt az átlagos időjárású évekhez viszonyítva idén másfélszer több vizet használtak fel az Alföld középső vidékein gazdálkodók...
Vízválság fenyeget, villámárvizekkel és belvizekke... Hazánkban is láthatóak a vízválság fenyegető jelei: 1998 óta a nagy folyóinkon kilenc alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőz...
Több országrészben is várható vízgazdálkodási fejl... Megújul a vízgazdálkodási rendszer a Jászságban és javítják a Felső-Duna mellékág-rendszerének árvízvédelmét és vízpótlását. A jászsági vízgazdálkodás...