A takarmányozásban a fehérjeszükséglet kielégítésére elsősorban szóját használnak az állattartók. Viszont pont a szójatermesztésben terjedtek el leginkább a GMO-fajták, így sokak alternatív fehérjeforrást kezdtek keresni azért, mert félnek ezen növények alkalmazásától. Jó hír számukra, hogy van remény, van olyan növény, ami képes helyettesíteni a szóját.
A genetikailag módosított növények termesztése egyre inkább kezd elterjedni a világon. A szója esetében a termesztett fajtáknak már 90-95 százaléka GMO-s. Európában azonban a legtöbben még ellenzik a GMO-növények felhasználását, sőt, itthon törvény tiltja a GMO-s növények termesztését. Ettől függetlenül a takarmányokkal ömlik hazánkba a génmanipulált szója, ez az alapja ugyanis a takarmányoknak.
A magyar állattenyésztés ugyanis mintegy 565 ezer tonna extrahált szójadarát használ fel, amit önerőből nem tud fedezni. Ez importfüggőséget is jelent. Logikusan, hazánk teljes GMO-mentessége addig nem biztosítható, amíg ilyen takarmányokat használnak fel az állattenyésztők.
Hogy minél inkább minimalizáljuk a szójaimport-függőséget, szakértők életre hívták a nemzeti fehérjeprogramot – írja a nak.hu. Ennek keretében támogatást kapnak azok a gazdálkodók, akik szálas fehérjenövényeket termesztenek, valamint az alternatív takarmányozási technológiákat kutató projekteket is támogatják. Az ilyen kutatások során azt keresik a szakemberek, hogy milyen pillangósvirágú szálastakarmány-növények, alternatív fehérjenövények, az ipari melléktermékek és a magas fehérjetartalmú gabonák segítségével lehet hosszú távon kiváltani a GMO-szója felhasználását a takarmányozásban.
Az eddig elvégzett kutatások már részsikereket is hoztak. Kimutatták ugyanis, hogy a takarmányozáshoz használt szója kiváltható és alternatív receptúrával helyettesíthető a tejtermelés csökkenése és a takarmányozási költségek növekedése nélkül. Egyéb részleteket azonban még nem árultak el a kísérletekkel kapcsolatban.