A magyar érdekek is érvényesültek GMO ügyben

Közel egy éve, hogy vita folyik a génmódosított növények tiltásáról. Tavaly novemberben már látszott a fény az alagút végén, azaz, hogy az Európai Unió Parlamentje várhatóan módosítani fogja a GMO-k termesztése kapcsán létrejött jogszabályt. Tegnap, január 13-án pedig meg is szavazták, hogy az egyes EU-s tagállamok rendelkezhessenek egyénileg, hogyan viszonyulnak saját országukban a témakörhöz.

A GMO mentesség megőrzése a magyar alaptörvényben megfogalmazott célkitűzés. Így a törvényalkotók szerint hazánknak kiemelten fontos stratégiai érdeke biztosítottnak látszik a jövőben is azzal, hogy egyénileg hozhat szabályozásokat. A módosítás eredményeként egy tagállam kétféleképpen tilthatja vagy korlátozhatja a GMO-k termesztését.

  1. Tegyük fel, hogy az adott tagállamon belül tiltott a gmo-termesztés. Azonban lehetőség van arra is, hogy ennek ellenére egy termesztő kérelmet nyújtson be, hogy az ő területére vagy területének egy részére ne legyen érvényes a tiltás. A kérelmet elbírálják, és az ez alapján született határozat-tervezetről a tagállam dönt végső soron. Azaz, hogy jóváhagyja-e, vagy megtiltja az adott gazdának is a gmo termesztést.
    VAGY
  2. A tagállam az engedélyezést követően szabadon dönthetne a tiltásról vagy korlátozásról azzal, hogy jelzi a bizottság felé indokait. A tagállam mérlegelheti, hogy figyelembe veszi-e a bizottságtól esetlegesen kapott észrevételeket.
Sokan, fogyasztók és termesztők egyaránt ellenzik a gmo-k termesztését.
Sokan, fogyasztók és termesztők egyaránt ellenzik a gmo-k termesztését.

 

A tagállamok több dologra is hivatkozhatnak indoklásukban:

  • a földhasználattal kapcsolatos nemzeti politikájukra,
  • a GMO-k más termékekben való előfordulásának elkerülésére,
  • illetve agrárpolitikai célokra, valamint társadalmi és gazdasági indokokra is.

Ezáltal most már nem csak környezetvédelmi és egészségügyi indokokra való hivatkozással tudjuk megtiltani a GMO-k termesztését.

A mostanáig fennálló rendszer alapján rendkívül nehéz volt a moratórium meghozatala és fenntartása:

  • Egyrészt igen költséges tudományos vizsgálatok szükségesek hozzá, melyhez a fajtatulajdonosok nem adnak a szabadalmukkal védett vetőmagokból.
  • Másrészt pedig az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), a GMO-król eddig mindig pozitívan állást foglaló tudományos tanácsadó testület véleménye alapján, a tilalom feloldására vonatkozó javaslatról a többi tagállam dönt. A bizottság moratóriumot eltörlő javaslata ellen szinte lehetetlen megszerezni a minősített többséget, bár ez Magyarországnak az elmúlt időszakban kétszer is sikerült.

Összegezve tehát, a most elfogadott jogszabály módosítás alapján egyszerűbb lesz a GMO-k termesztésének tiltása.

Forrás: FM Sajtóiroda

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Mi áll az indiai gazdák nagyszámú öngyilkosságának... Szerencsések vagyunk, hogy nincs ránk hatással a Monsanto, vagy az érintett gazdák csak bűnbakot keresnek adósságproblémáik tekintetében? Önöknek mi a...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
GMO-mentes roadshow Jövő hét szerdán, okt. 30-án indul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Apagy községből, a több megyén is átívelő, decemberig tartó GMO-mentes roadshow. A...
A gazda szavának ereje Mennyi jut tanyafejlesztésre; mikor teszik közzé a KAP rendeleteket; milyen módszer készül a zöldítési program teljesítése érdekében; hogy végződött a...
Attól függ, honnan nézzük… Hogy alakult a kukoricatermés mennyisége; eredményes-e a borok ellenőrző jegye; mennyi támogatás jut 2020-ig a szőlészeti ágazatba; kell-e a Redentin;...
Mi van most terítéken az agráriumban? Mit hoz magával a gmo-mentesség; mi a helyzet a hazai cukorpiacon; mely állattenyésztési ágakban nőttek és csökkentek az egyedszámok; mit tenne kötele...