Ön tudta ezt? És azt, hogy a hangyák rokonságban vannak a darazsakkal, de nem szívlelik egymást? Mindent megtudhat ezekről a kevésbé szimpatikus, de annál hasznosabb rovarokról a Kapanyél remek cikkéből, melyet Czauner Péter írt.
A kertészkedők darazsas és kevésbé darazsas éveket különböztetnek meg. A szabadban terített ebédek, szőlőszüret és cefrekészítés során szerzett tapasztalataim szerint a 2014-es év nem sorolható a különösen darazsas évek közé. Csak a nyár vége fele jelentek meg az asztalnál a francia darazsak, a cefre készítésekor – igaz a gyümölcs nem volt különösebben édes – valahol máshol nyalakodtak.
Jártamban-keltemben sem találkoztam földbe ásott darázsbázissal, pedig 2011-ben nagy bajba kerültem egy ilyen miatt, ahonnan először amatőr módon próbáltam elhessegetni a nemkívánatos vendégeket.
Fűnyírás közben, ahogy a gyümölcssorok között taligáztam a nyesedéket, az egyik helyen szokatlan erős zsongás figyelmeztetett: óvatosan! Menekülés közben kiderült, hogy a földben, jó kétcolos lyuk környékén igencsak nagy a darázszizegés. Ezután messze elkerültem a lyukat, az utolsó taliga füvet pedig nagy ügyesen rájuk öntöttem. Azt még láttam, hogy jókora riadalmat okozott, mert a kint maradtak idegesen repkedtek ide-oda az eltűnt odút keresve. Éjjel még lelkifurdalás is gyötört a galád eljárás miatt. Másnapra kiderült, alulbecsültem képességeiket: a taliga füvet szétterítették, meg sem kottyant nekik szétdobálni, hogy újra szabadon szálldoshassanak. (Az üreget a tél végén kiástam, egy 150 literes hordó elfért volna benne, viszont egyetlen élő darazsat sem leltem.)
Sokféle darázs sokfelé él a kertes házakban. Távol tartani nem lehet őket, ezért csak irtásuk, csalogatásuk jöhet szóba. Az ablak- és ajtókeretekből különböző rovarirtó spray-kkel tudjuk kiűzni őket. Lehetőleg hajnalban próbálkozzunk, amikor még hűvös van. Ha ugyanis felmelegedtek már a fészküket védő rovarok, akkor az amatőr darázsirtás az orvosi rendelőben is végződhet. Szerencse, hogy a nálunk élő darázsfélék a telet nem bírják, a dolgozók hadai elpusztulnak. A telet csak a megtermékenyített királynő képes átvészelni, persze csak akkor, ha sikerült jól elbújnia. Megtermékenyítés nélkül azonban a királynő is elpusztulna.
A sikerrel áttelelő királynő tavasszal felébred, elkezdi a fészeképítést, az első dolgozókat még maga neveli fel. A kikelő dolgozók utána átveszik az utódok gondozását és a fészek körüli munkákat, táplálékszerzést. Ezután a királynő dolga már csak a peterakás marad.
A biológusok darazsak néven rendszerint a társas redősszárnyú vagy valódi darazsakat ismerik. Az általában sárga-fekete csíkokkal mintázott rovarok többsége társas állat. Fullánkjuk és mérgük van. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben építik.
A darázscsalád a meleg napokon eseménydús életet él, de szürkületkor a fészekbe visszahúzódva éjszakázik. Ha egyéni vagy közösségi veszélyt éreznek, vadul támadnak. A legveszélyesebb hazai darázsféle a lódarázs. Csoportos támadása életveszélyes!
A darazsak nem lehetnek büszkék élelmezés-egészségügyi besorolásukra, hiszen mikrobiológiailag az egyik legszennyezettebb élelmiszerlátogatók. Mindenevő lévén bármilyen eredetű szerves hulladékra rászállnak. Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a kecske-, a német, a francia és a padlásdarázzsal találkozunk.
