Szerencsétlen hétvégéje volt egy termelőnek Szamosberence falu határában, a romániai Szatmár megyében. Szombat este 8 óra előtt 10 perccel értesítették a Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőséget arról, hogy a földeken kigyulladt egy kombájn. A román-magyar-ukrán határponthoz közeli helyszínre egy tűzoltóautó érkezett a szatmári állomásról és a csapat szerencsére még időben érkezett, mert a mezőgazdasági munkagép még csak füstölt, a lángok nem kezdték el emészteni azt.
A Szatmár.ro portál számolt be róla, hogy a Laverda kombájn tulajdonosa a gyors közbelépésnek köszönhetően megúszta az anyagi kárt és szerencsére személyi sérülés sem történt. A tűzoltóság szakemberei szerint az esetet a kombájnban keletkezett hőhatás okozhatta.
Azt már a Pest megyei Mende oldalán írták, hogy a mezőgazdasági gépeken készenlétben tartott tűzoltó készülékekről két jogszabály is rendelkezik. A 6/1990 (IV.12) KÖHÉM rendelet szabályozza a tűzoltó készülékekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételeket. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról pedig kimondja, hogy milyen vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel kell ellátni a kalászos termény betakarítási munkálataiban részt vevő erő- és munkagépet. Ezen szabályzók a tűzoltó készülékek vonatkozásában lefedik a tehergépjárműveket, mezőgazdasági vontatókat, lassú járműveket, valamint erő- és munkagépeket.
Így arat a Laverda kombájn
A kombájntüzek kialakulásának jellemzői
A kombájntüzek vonatkozásában a csapágy meghibásodási hajlam megfigyelhető volt. Azonban a kombájntüzek döntő többségében a motortér lett megjelölve a tűz keletkezési helyeként. Az esetek 75-80 százalékában a napraforgó aratás közben keletkeztek a tüzek. A napraforgó aratás közben jellemzően a motortérben lerakódott por gyulladt meg és az meggyújtotta a környezetében lévő gumi-, vagy műanyag alkatrészeket. A tűz terjedését nagymértékben segítette az üzemi hőmérsékletre melegedett, ekkor már könnyen gyúlékony olajszármazékok jelenléte (hidraulika olaj, kenőolaj stb).
A tűz oltását jelentősen akadályozta a kombájnok szerkezeti felépítéséből adódó magasan elhelyezett, zárt motortér megközelítése, valamint az oltóanyag megfelelő hatású bejuttatása. Az is megfigyelhető volt, hogy a kezelő a poros környezetben sokszor csak későn vette észre a kezelőfülke mögötti motortérben kialakult tüzet. Ugyancsak jellemző volt, hogy a tűzoltó készülékek használata ellenére is a tűz oltására tett kísérlet sok esetben sikertelennek bizonyult – írták.
