Az energiaárak zöldség-gyümölcs ágazatra gyakorolt súlyos hatásaira és a szükséges teendőkre figyelmeztetett közleményében a Freshfel Europe. A szervezet felszólította a hatóságokat és a döntéshozókat, hogy tegyenek határozott lépéseket azon hatások enyhítésére, amelyeket az energiaárak példátlan mértékű emelkedése a zöldség-gyümölcs ágazatban okozhat. Az ellátási lánc folyamán a friss gyümölcsök termesztése és forgalmazása számos eltérő célra igényel energiát, a felhasznált energiamennyiség pedig nagyban függ az alkalmazás időpontjától, az adott terméktől és a célpiactól.
A FruitVeB írta meg, hogy a Freshfel Europe szerint a mára kialakult helyzetben a magas áram- és gázárak, valamint az inputanyagok, a szolgáltatások és a logisztikai költségek elszállása következtében a frisspiaci termékeket előállító vállalkozások súlyos gazdasági nehézségekkel, akár csődhelyzettel kénytelen szembenézni. Az árak ilyen mértékű növekedését az ellátási láncban alkalmazott kis árrések miatt az ágazat már nem képes viselni, és ahogy eddig sem, most sem kívánja a fogyasztókra hárítani.
A Freshfel Europe felszólította a regionális, a nemzeti és az európai szintű döntéshozókat, hogy a frisspiaci ágazat megsegítése érdekében minden szükséges intézkedést tegyenek meg, hogy biztosítható legyen az európai fogyasztók ellátása megfelelő minőségű, ízű, változatos, biztonságos és elfogadható árú zöldségekkel és gyümölcsökkel. Az energiaválság egyben jó lehetőség arra, hogy a frisspiaci termékek pozícióját meg lehessen erősíteni alapvető élelmezési szerepük és minimális környezeti hatásuk miatt.
A Freshfel Europe elemzése szerint az alábbi öt lépés haladéktalan megtételére volna szükség:
- A Közös Agrárpolitika és egyéb szakpolitikák keretében az összes olyan, kivételt biztosító, szükséges intézkedés bevezetése, amely mentesíti az alapvető fontosságú zöldség-gyümölcs ágazatot az energiaválság következményeitől, vagy a lehető legnagyobb mértékben csökkenti ezeket a hatásokat.
- Az Európai Unió tagállamai között kiegyenlített, a versenyt nem torzító viszonyok biztosítása, így például kívánatos lenne uniós szintű energiaár-sapkák bevezetése.
- A zöldség-gyümölcs ágazat mentesítése a lehetséges energiafelhasználási korlátozások alól, hogy a termékek frissessége, minősége és biztonságossága garantálható legyen.
- Elmozdulás az önellátó energiatermelés felé, valamint az energiahatékonyság növelése érdekében a szektorban az innovatív technológiák támogatása.
- A saját felhasználásra szánt energia termelésének ösztönzése az ültetvényekben, az üvegházakban és a szektor egyéb létesítményeiben a függőség csökkentése érdekében. Egyben lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megtermelt többletenergia a hálózatba betáplálható legyen – ehhez a vidéki területeken a hálózat megerősítése, bővítése szükséges.
Az energiahatékonyság javítása
Az ellátási lánc folyamán a friss gyümölcsök termesztése és forgalmazása számos eltérő célra igényel energiát, a felhasznált energiamennyiség nagyban függ az alkalmazás időpontjától, az adott terméktől és a célpiactól. A szabadföldi termesztés például az öntözéshez igényel elektromos áramot, ami az üvegházi termesztésben a hőmérséklet szabályozásához és a megvilágításhoz használatos. Hűtésre és hőfokszabályozásra a csomagoló- és tároló létesítményeknek is szüksége van, de az érleléshez is nélkülözhetetlen. Energiát igényel még a logisztika és a szállítmányozás is, valamint az elosztóközpontoknak és a kiskereskedelemnek is megfelelő körülményeket kell biztosítani ahhoz, hogy a fogyasztókat friss és biztonságos termékekkel láthassák el – írták.
Az energiafüggőség enyhítése a zöldség-gyümölcs ágazatban
A jelenlegi energiakrízisben a friss termékek előállítóinak eltérő szerződéses feltételekkel kell számolniuk, és energiafüggőségük igen változatos lehet, ráadásul az Európai Unió tagállamonként különböző energiapiacai között egyensúlyozva kell működésüket biztosítaniuk. Egyes frisspiaci termelőknél a villamos áram költsége az előző évihez képest a 10-szeresére emelkedett. Az egekbe emelkedő energiaárak máris igen jelentős gazdasági nyomást helyeznek az európai frisspiaci ágazatra, mely jellemzően igen kis árrésekkel működik. Mivel a fogyasztók vásárlóereje is folyamatosan csökkenni kezdett, hiszen saját rezsijüket is fizetniük kell, a Freshfel máris határozott visszaesést észlelt az előző hónapok frisstermék-fogyasztásában, ami elérte a 10 százalékot. Ez tovább súlyosbítja a frisspiaci ágazat jövedelmezőségét érintő gondokat, olyannyira, hogy – hacsak gyors segítség nem érkezik – számos vállalkozás kerülhet igen nehéz gazdasági helyzetbe, beleértve a csődöt is.
Energiaügyi aggályok Európában
A Freshfel Europe ezért igyekszik a döntéshozók felé tolmácsolni az ágazat energiaügyi aggályait. Philippe Binard, a Freshfel Europe ügyvezetője elmondta, jelenlegi becsléseik szerint az idei évben a szektor plusz energiaköltsége 6,8 milliárd euró körül alakult (2800 milliárd Ft), és ez még csak az az összeg, ami ahhoz kellett, hogy a gyümölcsültetvényekben a termék leszedve, csomagolva, szállításra készen álljon. Továbbá minden termékkategória további költségnövekedést kénytelen elszenvedni az ellátási lánc folyamán. Például, ha az alma betárolása a tavalyihoz hasonlóan alakul, az 200 millió eurós többletköltséget jelent majd a termelőknek, ami nagyrészt a következő évben jelentkezik. Ez az energiaköltség-többlet már a koronavírus-járványt követően bekövetkezett inputanyagok, logisztikai és egyéb szolgáltatások drágulása után sújtja az ágazatot. A Freshfel Europe korábban már figyelmeztetett arra, hogy tavaly a szektorra 10 milliárd euró költségtöbblet hárult.
Áremelkedés és fogyasztás
A többi élelmiszeripari ágazatban a kiskereskedelmi árak 15-20%-kal nőttek, ami azt jelenti, hogy ezt a drágulást a fogyasztókra hárították át – ez a zöldségek és gyümölcsök áraiban egyelőre nem jelentkezett. Míg a különböző termékkategóriák között a frisspiaci termékek számítanak az egyik legtáplálóbb és legolcsóbb termékkörnek, a piaci helyzetük bizonytalanná vált. Ez igen aggasztó, tekintettel a zöldségek és gyümölcsök egészséges táplálkozásban betöltött alapvető szerepére, amit egyébként külön hangsúlyoznak az EU fenntarthatósági irányelveinek elérésére létrehozott különböző programok, mint például az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal), a Termőföldtől az Asztalig (Farm to Fork) stratégia, nem is beszélve az egészséges életmódot zászlójára tűző egyéb kezdeményezésekről (Fit for 55 Package, EU Beating Cancer Plan).
A másodlagos következmények
A Freshfel Europe a közleményében arról is írt, hogy szeretné felhívni a figyelmet a jelenlegi energiaválság másodlagos következményeire is. A termékek frissessége, minősége és biztonságossága egyaránt veszélybe kerülhet megfelelő hűtés nélkül, és a hűtést igénylő ellátási láncok megkurtításával,illetve korlátozásával jelentősen megnőhet a mikrobiológiai eredetű fertőzések, szennyeződések kockázata. Ez rontani fogja a fenntarthatósági célok teljesíthetőségét, mivel több élelmiszer-hulladék keletkezik. Philippe Binard hangsúlyozta, hogy az ágazatot ilyen és hasonló okokból stratégiai jelentőségű ágazattá kellene nyilvánítani, és mentesíteni kellene az energia-felhasználási korlátozások alól. Így lehetne biztosítani, hogy a szektor betölthesse alapvető szerepét, vagyis, hogy az európai uniós polgárokat, fogyasztókat minőségi és biztonságos frisspiaci termékekkel tudja ellátni.
A közlemény szerint az előttünk álló hónapokban jelentős változások történhetnek a szokásos piaci árumozgásokban is, mivel a termelőknek a növekvő energiaárak figyelembe vételével kell igen nehéz döntéseket hozniuk a termés betakarításáról, tárolásáról és feldolgozásáról.
Küzdelem a hatásokkal
A frisspiaci termékek piacának stabilitására jelentős hatással lesznek a fagyasztott és feldolgozott zöldségek és gyümölcsök ágazati trendjei, amelyek szintén energiaigényes szektorok. Már középtávon is élelmiszer-biztonsági veszélyt jelenthet, hogy a termelők és a kereskedők képesek lesznek-e gazdaságilag fenntartható módon megbirkózni az energiaválság begyűrűző hatásaival. Philippe Binard szerint a frisspiaci termékek kínálata csökkenhet, ha a gazdaságok felhagynak a termeléssel, nem takarítják be a termést, vagy ha nem képesek tárolni a zöldségeket és gyümölcsöket. Az üvegházi termelési szezon lerövidülhet a fűtés és megvilágítás korlátozása miatt. A megfelelő hőmérséklet-szabályozás hiányában csökkenhetnek a hozamok. Mindezek együttesen befolyásolhatják a kínálatot, amire a klímaváltozás következményei már amúgy is hatással vannak – írták.
