Francia támogatással fejlődik a közös cirokprojekt

A Sorghum ID európai, szakmaközi cirokszervezet és a Nitrosorg együttműködési projekt konkrét célokat tűzött ki maga elé: a minőség maximális javításával javítani kívánja a fajtaszelekciót, különös tekintettel a fehérjetartalomra, az emészthetőségre, valamint a baromfitakarmányozásra való alkalmasság előtérbe állításával; a projekt másik célja a nemesítőknek való tudásátadás.

A Sorghum ID legutóbbi vezetői ülésén Nancy Terrier, az INRAE kutatója bemutatta a Nitrosorg projektet, amelyet David Pot-tal (CIRAD – Centre de coopération internationale en recherche, francia agrárkutató és nemzetközi együttműködési szervezet) közösen irányít. Véleménye szerint a cirok, amelynek termőterületét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében egyébként növelni kellene, fontos fehérjeforrássá válhat. A gabona emészthető fehérjetartalmának javítása érdekében a kutatás a fajtaszelekció javítására irányul.

Francia támogatással fejlődik a közös cirokprojekt
Francia támogatással fejlődik a közös cirokprojekt

Célok és feladatok

A Nitrosorg projekt célja, hogy feltárja, mi állhat a cirok alacsony fehérjeemészthetősége mögött. Ebből a célból a kutatás három fő munkacsoportban folyik, amelyek azt a célt tűzték maguk elé, hogy jobban megértsük a biológiai mechanizmusokat, és a vetőmagpartnerek számára nagyszabású fenotipizálási és előrejelzési eszközöket biztosítsunk – fogalmazott.

Ez a hatalmas feladat 3 éven keresztül számos partner együttműködését feltételezi, és nagy lelkesedést vált ki a cirokkal foglalkozó szakemberek körében – írták.

Három munkacsoport dolgozik a közös cirokprojekt sikeréért
Három munkacsoport dolgozik a közös cirokprojekt sikeréért

Ezeket végzik a munkacsoportok

  • Az 1. munkacsoport a különböző cirokgenotípusok szemtermelését tanulmányozza (kereskedelmi kínálat, globális sokféleség, nemesítési programok).
  • A 2. munkacsoportcsoport a gabonafélék minőségének jellemzésére és előrejelzésére szolgáló eszközök fejlesztéséért felelős: SPIR kalibráció beszerzése és fejlesztése[1] , a partnerek platformjainak szabványosítása, a gabonafélék minőségére vonatkozó adatok előállítása, genotípusos elemzés, genomikai alapú kalibrációk fejlesztése a gabonafélék minőségének előrejelzésére; ez a csoport a felelős a nemesítés optimalizálásáért, amelynek érdekében a fenotípusos szelekciót is mozgósítja.
  • Az 1. és 2. munkacsoport munkája alapján a 3. munkacsoport 5 genotípust választ ki és elemez, és arra törekszik, hogy a baromfitakarmányozás kontextusában in vitro és in vivo munkával megértse a fehérje emészthetőségét befolyásoló tényezőket.
Összehangolt munka szükséges

A negyedik tevékenység a munkacsoportok között folyó munka összehangolására és előtérbe állítására vonatkozik. A 2022 januárjában indított és a CASDAR által finanszírozott hosszú távú kutatási projekt 2025. június 30-án ér véget. A projekt kutatási eredményei lehetővé teszik a jobb fehérje- és szemtartalmú, valamint könnyebben emészthető fajták szelekcióját, és ezáltal magasabb tápértéket nyújtanak az állati takarmányozásban. A projekt partnerei: UMR AGAP, IATE, BOA, PEAT, ITAVI, Eurosorgho és RAGT.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Komoly konkurenciát kaphat a kukorica Gyakran téma, hogy az éghajlatváltozás miatt a jövőben más növények termesztésére kell átállni a mostaniak helyett. Ezt mondani könnyű, viszont valódi...
Erős hátszéllel letaszíthatja a trónról a cirok a ... A cirok termőterülete Magyarországon körülbelül 20 ezer hektárra tehető, amivel harmadikok vagyunk az Európai Unió rangsorában. A jövőben azonban az E...
Így könnyű – pénzelik a kukorica legnagyobb ellenf... Időről időre felmerül a téma: van-e olyan növény, amely sikeresen helyettesítheti a kukoricát a takarmányozásban. Ilyenkor a cirok jut eszébe sokunkna...
A cirok a jövő alternatív takarmánynövénye Bár vélhetően kiváltani nem fogja, jó alternatíva lehet a cirok a termelők számára a kukorica mellett. A takarmány- és az élelmiszeripar is megfelelő ...
Felejtse el a kukoricát, a jövő a cirokra fogad Kevésbé igényes, mint a kukorica, kiemelkedő a szárazságtűrése, egységnyi mennyiségű szárazanyag előállításához nagyjából feleannyi vizet használ fel,...
Ez a szántóföldi kultúra jól bírja a klímaváltozás... A klímaváltozás igencsak átformálhatja a gazdálkodás szerkezetét Magyarországon is. Egyre inkább felértékelődnek a kevésbé kedvező adottságok esetén ...