Költségvetési csalás gyanújával indult rendőrségi nyomozás a hazai kacsa- és libatartóknak kifizetett, 1,9 milliárd forintos rendkívüli állami támogatáshoz kapcsolódóan. Termelői kifogások szerint egy szegedi társaság jogtalan haszonszerzés céljából megtévesztette a termelőket, mert tevékenységét több állásfoglalásában is úgy tüntette fel, hogy a többletpénzek tényleges kifizetéséhez szükség van a cég közbenjárására.
Az Agrárszektor írta meg, hogy az ügyben korábban Szabó Bálint, az év elejei gazdademonstrációt szervező szegedi Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője ellen érkezett feljelentés a Szegedi Járási Ügyészségre. Egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik nyomozás költségvetés csalás és kisebb kárt okozó csalás gyanúja miatt – közölte a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság azzal az üggyel kapcsolatban, amely a kacsa- és a libatartóknak tavasszal kifizetett, 1,9 milliárd forintos rendkívüli állami plusztámogatás felhasználásával összefüggésben indult. Előzőleg a Szegedi Járási Ügyészséghez érkezett termelői körökből feljelentés Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője ellen, majd az ügy az ügyészségi elbírálási szakasz után a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitánysághoz került.
Szabó Bálint, illetve a Likvid Kontroll Kft. volt a főszervezője a Bács-Kiskun megyei Mélykúton megtartott február elejei kacsa- és libatartók részvételével megtartott demonstrációnak, ahol Nagy István agrárminiszter kötelezettséget vállalt arra, hogy a kormány az érintetteknek 1,9 milliárd forint pluszforrást nyújt, amelyet a Magyar Államkincstár február végén és márciusban fizetett ki. Termelői kifogások szerint ugyanakkor a szegedi társaság jogtalan haszonszerzés céljából megtévesztette a kacsa- és a libatermelőket. Tevékenységét több állásfoglalásában is úgy tüntette fel, hogy a többletpénzek tényleges kifizetéséhez szükség van a cég közbenjárására, holott a plusztámogatásokat a Magyar Államkincstár a hosszú évek alatt bejáratott eljárásrend és a termelőnkénti adatbázis alapján automatikusan utalta ki – írták.
A portál arról is írt, hogy a cég az elterjedt hírek szerint 10 százalékos sikerdíjat kért a gazdálkodóktól azután, hogy a mélykúti demonstráción a miniszter bejelentette az 1,9 milliárdos támogatáskiegészítést. Ez gazdálkodói vélemények szerint felvetette annak gyanúját, hogy a cég bűncselekménynek számító költségvetési csalásra buzdította az érintett állattartókat, mivel az állami állatjóléti támogatások jogi képviseleti díjak ellentételezésére nem használhatók fel.
Lemondások a botrány után
A gazdademonstráció nyomán az év elején lemondott az ágazati szereplőket képviselő Baromfi Termék Tanácson (BTT) belül működő Magyar Kacsaszövetség és Magyar Lúdszövetség intézőbizottsága. A személyi kérdések a két szervezet május eleji közgyűlésein kerültek napirendre, ahol a jelenlévők Szabó Bálintot választották mindkét szövetség elnökévé. A BTT szerint ugyanakkor az események nem csak botrányosak, hanem törvénytelenek is voltak, ezért a szervezet a megválasztott személyeket – köztük Szabó Bálintot – illegitimnek tekinti, és azt is jelezte, hogy jogi lépéseket tesz az ügyben.
A terméktanács továbbá azt is deklarálta, hogy szakmai felkészületlensége, illetve erkölcsi-etikai viselkedése miatt elhatárolódik Szabó Bálinttól, és a szervezet saját rendezvényein nem kívánatos személynek tekinti.
Így nem tette lehetővé azt sem, hogy a budapesti Vajdahunyad várában részt vegyen a nemzetközi Baromfi Világnap május 13-i ünnepi rendezvényén, illetve a BTT szintén május 13-án megtartott éves tisztújító küldöttgyűlésén.
Tagadta a 10 százalékos vádakat és viszontfeljelentést indított
Szabó Bálint viszont több fórumon is úgy nyilatkozott, hogy a két szövetség közgyűlése jogszerű volt, így ő látja el a szervezetek legitim elnöki tisztét. A baromfiágazati 10 százalékos sikerdíjról pedig úgy foglalt állást, hogy soha senkitől nem kért ilyet. Az ellene irányuló feljelentéssel összefüggésben – habár az információink szerint az ügyészséghez névtelenül érkezett – hozzátette, hogy „egy magánszemély ellen viszontfeljelentés kapcsán hamis vád és hatóság félrevezetése miatt büntetőeljárás indult”.
A Likvid Kontroll ügyvezetője egy közelmúltbeli, a közösségi médiában közzétett videóüzenetben a BTT mellett az Agrárminisztériumot is bírálta, illetve fellépett „egyes agrárbárók” ellen, mert szerinte a baromfiágazat helyzetéről nem kívánnak közösen gondolkodni. Külön is kritizálta Bárány Lászlót, a hazai csirkepiacon vezető szerepet betöltő nyírkércsi-kisvárdai Master Good csoport alapító-tulajdonosát, aki a BTT-n belül a Magyar Broilerszövetség elnöki tisztét tölti be. Továbbá kritizálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) is, mivel „a kistermelők ellen hangolja a magyar társadalmat” – írták.
Szabó Bálint a kizárásával zajlott május 13-i budapesti baromfis események után bejelentette, hogy országos demonstrációsorozat – akár fél- és egészpályás útlezárások – megindítását javasolja a vele kapcsolatban álló állattartóknak. Baromfiágazati szereplők viszont arra figyelmeztetnek, hogy az ügyvezető, illetve a köré csoportosuló termelői kör az illegitimnek tartott és egyre erőszakosabbá váló események nyomán a baromfiágazaton belül elszigetelődhet, amelynek következtében a zavarkeltésben résztvevő gazdák a létfontosságú állami támogatásoktól is eleshetnek.
