Forradalmi magyar génállomány-frissítés a Hortobágyon: 40 különleges szürkemarha borjú születését várják

Már több 100 szürkemarha borjú született a hortobágyi téli szállásokon. 40 borjú érkezését különösen nagy várakozás övezi, ugyanis egy olyan, eddig példátlan tenyésztési program utódai ők, amely a legendás 60-as évek szürkemarha vérvonalát viheti tovább. Miután novemberben a gulyákat beterelték, azonnal ellésbe kezdtek az állatok – fogalmazott az InfoRádiónak a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője. A szakember abban reménykedik, hogy a születendő borjak száma végül a 800-900-at is elérheti majd.

A 2020-as év különlegessége, hogy a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületével közösen egy új tenyésztési program is kezdetét vette. Ebben a vonalalapító bikák – amelyek az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején éltek – örökítőanyagát 60 válogatott üszőbe helyezték el tavasszal a szakemberek. Az előzetes vizsgálatok azt mutatták, hogy ezek közül 40 üsző fog borjat adni az említett bikáktól – mondta az InfoRádiónak a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője. Medgyesi Gergely és kollégái azt remélik, hogy a 40 állat fele hím lesz. Így aztán belőlük ugyancsak tenyészbikák lehetnek a későbbiekben, és majd az egyesület határozhat arról, hogy a honalapító állatok utódai mely tenyésztő társaságokhoz kerülhetnek.

40 szürkemarha borjú születése segíthet a hazai állomány frissítésében - Fotó: Magro.hu, CSZS, Jászszentlászló, illusztráció
40 szürkemarha borjú születése segíthet a hazai állomány frissítésében – Fotó: Magro.hu, CSZS, Jászszentlászló, illusztráció

Örökítőanyag a 70-es évekből

Az ügyvezető az InfoRádió kérdésére válaszolva arra is kitért, hogy az említett eljárás korábban egyáltalán nem volt szokás sehol. Ezért személy szerint nagyon örül annak, hogy ez a magyar szakembereknek eszébe jutott. Bár az örökítőanyag mennyisége véges, jó pár éven keresztül vissza lehet majd nyúlni az alapító bikákhoz, emelve ezzel a fajtának az elismertségét. Medgyesi Gergely magyarázata szerint az, hogy az örökítő anyagokat évtizedeken át őrizgették anélkül, hogy kezdtek is volna vele valamit, vélhetően annak tudható be, hogy ugyan a faj szinte majdnem eltűnt az 1970-es évek környékén, amikor az idősebb bikák spermamintáit is konzerválták, végül a szürkemarha széles körű tartásának lehetősége miatt mégis megmenekült a szürkemarha, és feltehetően nem is gondolkodott azon senki, hogy felhasználja ezeket.

Az egyesület tenyésztésvezetőjének véleménye szerint a magyar szürkemarhák genetikai sokfélesége mára viszonylag beszűkült. Azonban az örökítőanyagnak köszönhetően ezen a téren most stabilitást kaphat a faj. Hozzátette, hogy a tenyésztőnek nyilván az a legfontosabb feladata, hogy egészséges, erős, a fajtának miden szempontjának megfelelő állatot állítson elő. Ezért a most indult folyamatnak sok évtizedre előrevetítve nagyon komoly kedvező hatásai lehetnek. A program egyben lehetőséget ad arra, hogy annak tapasztalatait összegezve a későbbiekben más fajok esetében is alkalmazhassák az itt szerzett tudást – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Jobban segítik az őshonos állatokat tartó gazdákat... A következő években nagyobb támogatásra számíthatnak az őshonos állatokat tartók az állomány növeléséhez. A 2015-2020 közötti ciklusban az EU agrártám...
Szlovák „állampolgárságot” kaphat a magyar szürkem... Új országokat hódíthat meg a méltán híres magyar szürkemarha. A legfrissebb információk szerint Szlovákia jelezte, szívesen törzskönyveznék a magyar f...
Hogy mit csinálnak a szlovákok a magyar szürkemarh... Már hónapokkal ezelőtt felröppentek a hírek, melyek szerint a szlovák állattenyésztők a magyar szürkemarha tenyésztésével szeretnék erősíteni ágazatuk...
A magyar csincsilla a világ egyik legjobbja A szürke rágcsáló korábban Dél-Amerikában, Peru, Bolívia, Észak-Argentína és Chile hegyvidéki területein volt honos. Észak-Chilén kívül ma már ritkán ...
Félmilliárd forintból épült meg a Montág-pusztai á... Közel félmilliárd forintból építettek állattartó telepet a Makó melletti Montág-pusztán, ahol egy 700 szürkemarhából álló törzstenyészet jött létre. E...
Pályázati pénzhez jut a magyarországi génmegőrzés... Nyílt pályázatot tett közzé a Nagy István agrárminiszter a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelés hazai növényi biológiai alapjainak, genetikai...