A (nagyobb részben) uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 2018. január 1. és 2020. december 31. között összesen 508 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A KSH által az Agrárcenzus (az ország valamennyi gazdaságát érintő, tízévente ismétlődő teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtés) során összeírt 241 ezer gazdaság 18 százaléka, összesen 42 ezer részesült támogatásban. Ezek a gazdaságok használták 2020. június 1-jén az ország teljes mezőgazdasági területének 70 százalékát (mintegy 3,5 millió hektárt), és tartották a teljes állatállomány 72 százalékát.
A hazai gazdaságok 18 százaléka, összesen 42 ezer részesült vidékfejlesztési támogatásban 2018 és 2020 között – olvasható a statisztikai hivatal Vidékfejlesztés című kiadványában. Náluk képződött a mezőgazdaság teljes termelési értékének 67 százaléka, amihez a teljes mezőgazdasági munkamennyiség 44 százalékát használták fel. A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, itt minden ötödik gazdaság érintett volt – idézte az elemzést a Kavosz.
A legtöbb és a legkevesebb
Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében a mezőgazdasági területek több mint 80 százaléka vidékfejlesztési intézkedésben részt vevő gazdaságokhoz tartozott, míg Pest, Heves és Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb a támogatásban részesülő gazdaságok mezőgazdasági területének aránya. A mezőgazdasági területet használó gazdaságok 19 százaléka részesült vidékfejlesztési támogatásban 2018 és 2020 között. Az 1200 hektárt vagy az annál nagyobb területet használó gazdaságok 92 százaléka vett igénybe vidékfejlesztési támogatást. Ez az arány a birtokméret csökkenésével együtt válik egyre alacsonyabbá: a 300–1200 hektár közötti területet használók még 87, az 5–300 hektár közötti területen termesztők 39, az 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodók 6 százaléka igényelt támogatást.
Az állattartásban is hasonló trendek voltak
Ugyanez a tendencia az állattartó gazdaságok esetében is megfigyelhető: míg a 100 vagy az annál több állategységgel rendelkező gazdaságok 74 százaléka volt érintett vidékfejlesztési támogatásban, addig a 20–100 között tartóknak már csak alig több mint a fele (56 százalék), az 5–20 közöttiek 29, míg az 5 állategységnél kevesebbet tartó gazdaságoknak már csak 8 százaléka volt kedvezményezett. Átlagosan az állattartó gazdaságok 14 százaléka részesült vidékfejlesztési támogatásban.
Korosztályok és képzettségek a támogatásra
A KSH és a MÁK adatait összevetve látszik, hogy a fiatal irányítóval rendelkező gazdaságok nagyobb arányban vettek részt a Vidékfejlesztési Programban: 24 százalékuk részesült támogatásban, míg a 65 év felettieknél ez az arány 14 százalék volt. Az irányító mezőgazdasági végzettsége szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében volt a legmagasabb (43 százalék) a vidékfejlesztési támogatásban részesültek aránya. A legfeljebb középfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkezők 27, a mezőgazdasági képzettség nélküliek 9 százaléka részesült támogatásban – írták.
