Az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényben található Campusán megrendezett IV. Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferencián a fő kérdés az volt, hogy a válságok mekkora kihívást jelentenek a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. A témák között az öntözésfejlesztés, a biogáz üzemek kialakítása, az aszályhelyzet hatásainak csökkentése és az energiahatékonyság is hangsúlyt kapott. A térség fontos fejlesztési feladatairól is szó volt.
Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát, amely a jászsági cégek, illetve települések vezetői számára biztosít fórumot a kistérség gazdaságának fejlődési irányainak kijelölésére. Az első ízben 2017-ben megtartott fórum témájául ezúttal az élelmiszerellátás biztonságát övező aktuális kérdések szolgáltak – írta az OTP Agrár.
A konferenciát szervező, alapításának 25. évfordulóját tavaly ünneplő Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, dr. Rédei István köszöntőjében elmondta, hogy az egyre súlyosabb következményekkel járó klímaváltozás, a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború által felgyorsított energiaár-emelkedés jelentősen befolyásolják az élelmiszerellátás biztonságát.
„A közeli jövő egyik legmeghatározóbb kérdése az lesz, hogy miként biztosítható a világ, s azon belül Magyarország megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerrel való ellátása”– mondta Rédei István.
Nehéz helyzetben a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar
Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte: Magyarország önellátó az élelmiszer-termelés terén, azonban ez nem magától értetődő dolog. „Ebben a hazai agrárium, élelmiszeripar szereplőinek komoly munkája van” – jegyezte meg. A klímaváltozás mezőgazdaságot érintő következményeivel kapcsolatban – amely téma a dr. Nagy István agrárminiszter fővédnöksége mellett zajló konferencia első blokkját tette ki – az államtitkár kihangsúlyozta: az idei évben történelmi aszály sújtotta Magyarországot, amit a Jászság is megszenvedett, hiszen gazdaságának egyik alappillérét az agrárium és az élelmiszeripar jelenti. „Eddig a klímaváltozást középtávú kihívásnak gondoltuk, azonban mára kiderült: azonnali lépésekre van szükség annak kezeléséhez” – mondta. Az idei nyáron tapasztalt rendkívüli szárazság mértékével kapcsolatban kiemelte: a szélsőséges időjárás augusztus elején a hazai mezőgazdasági területek mintegy 80 százalékát érintette súlyos mértékben, ami miatt például kukoricából nettó importőr lesz az ország.
Aszály, öntözésfejlesztés, biogáz
Az aszályos időszakok kezelését célzó öntözésfejlesztésekről, vízvisszatartási megoldásokról szólva Lóczi Miklós, a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozó Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: cége zárt rendszerű öntözés kialakítását tervezi, ami sokmilliárdos beruházás lesz, azonban szerinte „nincsen más megoldás, ebbe bele kell vágni”. Emellett úgy véli, hogy jelentős potenciál rejlik a biogáz-üzemek létesítésében is. Lenne hova fejlődni e téren, ugyanis a biogáz jelenleg még csak a töredékét teszi ki a megújuló energia-termelésnek – mondta ezzel kapcsolatban Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője, aki kiemelte: az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 15 százalékát kitevő mezőgazdaságban külön kihívást jelent, hogy a szektorban nő az emisszió mértéke főként a műtrágyahasználat és a szarvasmarha-tenyésztés miatt. A szakértő kitért arra is, hogy Magyarország a 2050-re történő nettó nulla kibocsátási cél mellett azt vállalta, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti az emisszió mértékét 1990-hez képest. Ezt azonban az Egyensúly Intézet nem tartja elég ambiciózus célnak.
Élelmiszeripari kihívások
A konferencia második blokkjában az élelmiszertermelő és -feldolgozó cégeket érintő kihívásokat, főként az elszálló energiaárak kérdést járták körül az előadók. Sütő Gábor, a Szatmári Malom Kft. kereskedelmi igazgatója kiemelte: a malomipart az energiaár-növekedés kiemelten sújtja, amit szerinte a termelés optimalizálásával lehet kezelni. Ilonka Boldizsár, a Sütőház Kft. stratégiai igazgatója kihangsúlyozta: a hazai sütőipari vállalkozások az energia- és bérköltségek növekedése miatt a túlélésükért küzdenek, a pékségek jelentős része zárhat be. „Eddig havi 1,8 millió forintot fizettünk a gázért, ez most felment 22 millióra” – érzékeltette saját cége esetében, mekkora terhet jelent az energiaárak elszállása.
“A kialakult gazdasági helyzetben a kenyérfogyasztás csökkenésére, a sütőipari termékek fogyasztásának átrendeződésére lehet számítani. Az olcsóbb termékek felé tolódik majd el a kereslet, a kakaós csiga is luxuscikk lesz” – tette hozzá.
A Sütőház vezetőjének szavait erősítette meg Mezei János, a CO-OP Star Zrt. kereskedelmi igazgatójának előadása, amely a konferencia harmadik – a fogyasztói trendek változását áttekintő – blokkjában hangzott el. Idézte azokat a kutatási eredményeket, miszerint az energiaárak emelkedésénél is jobban aggódnak az élelmiszerárak növekedése miatt a magyarok. Felmérések szerint az amúgy is árérzékeny hazai fogyasztók számára a termékek ára a mostani helyzetben még fontosabb tényezővé vált. Ez annyiban nem meglepő, hogy a szeptemberi éves 22,1 százalékos inflációval szemben a boltok polcain tapasztalható áremelkedés mértéke 34,3 százalékot tesz ki a Mezei János által ismertetett adatok szerint. A COOP üzleteinek forgalmi összetétele is azt mutatja, hogy a vásárlók inkább az akciós és a kedvező ár/érték arányú saját márkás termékeket választják.
Versenyképes tudás kell
Ahhoz, hogy sikeresen helytálljunk a gyorsan változó világban, versenyképes tudásra van szükség, éppen ezért az oktatás szerepe az élelmiszeripar munkaerő-utánpótlásában is meghatározó szereppel bír – mondta Nyitrainé dr. Sárdy Diána. A Magyar Agrár- és Élelmiszertudományi Egyetem (MATE) Budai Campusának főigazgatója hozzátette: a piaci igényeknek megfelelően 2019-től átalakították az élelmiszermérnök-képzést: a modern táplálkozástudomány elveinek megfelelően például az egészséges táplálkozásra vonatkozó ismeretanyag is helyet kapott a tantervben, ahogyan a digitalizáció és a precíziós eszközök alkalmazásának kiaknázási lehetőségei is.
Az egyetem képzéseiről is szó volt
A konferenciának otthont adó Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora, dr. Pajtókné dr. Tari Ilona is kihangsúlyozta, hogy a pedagógusképzés során kiemelt hangsúlyt kap, hogy a jövő oktatói hatékonyan tudják átadni a tudatos szemléletmódot többek között a táplálkozás és az energiafelhasználás terén. Dr. Palkovics András, a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karának dékánja pedig a modern kertészeti termékfeldolgozás és energiafelhasználás összefüggéseiről tartott előadást.
