Folyamatosan süllyed Debrecen és Szolnok térsége – erősen nő a belvizek és nagy árvizek kockázata

Részben a talajszint alatti vizek és gázkészletek kitermelése miatt az Alföld nagyvárosai évente 2-5 millimétert süllyednek. Emiatt pedig jelentősen nő a belvizek és a nagyobb árvizek kockázata. Tímár Gábor Tiszai Alföld – ilyen volt, de milyen lesz? című írásában felvázolta az Alföldi régió geológiai és emberi kéz okozta átalakulását és egyúttal megoldási javaslatot is kínál a problémára.

A kitermelt víz és szénhidrogén odalent csökkenti a befogadó rétegek állékonyságát, így a felszínsüllyedés ezeken a helyeken felgyorsul. Nem is kicsit, hanem nagyon: a kitermelés előtti évi 0,2-0,3 mm/év süllyedés évi 3-4 milliméterre, tehát egy nagyságrenddel emelkedve gyorsult – olvastuk az ellensuly.hu weboldalon.

A víz tárolása rétekben, legelőkben és mocsarakban hatékonyan oldható meg (Fotó: Pixabay, MabelAmber)

Egyes mérések szerint a legnépesebb és így a legtöbb artézi vízre szoruló Debrecen térsége évi 5 millimétert meghaladó mértékben süllyed! Ez pedig már 20-30 éves távlatban is komolyan növeli a belvízi kockázatot.

A nyolcvanezres Tisza-parti Szolnok esetén a felgyorsult süllyedés évi 3-4 milliméter, miközben a ritkábban lakott lakitelki térségben a geodéták csak kb. 1,5 mm/év süllyedést mutattak ki. Ez egyébként még mindig a korábbi, természetes érték kb. négy-ötszöröse. Emiatt a Tisza is egyre kisebb eséssel folyik ki a szolnoki térségből, tovább növelve az azonos vízhozam esetén fellépő árvízi vízszinteket.

A kárpáti hóolvadás mértéke is csökken, de az a finom vízhálózat, amely ezt az Alföld közepén hatékonyan szétterítette, megszűnt. Ma csak a csapadékra számíthatunk, amely egyre szélsőségesebben éri az Alföld középső részét.

Hol lehet a vizet hatékonyan tárolni? A mérnöki megoldás a 2000-es években a „Vtt” (a „Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése”) szükségtározó-rendszer lett volna, amely kicsit kevesebb mint egy Balatonnyi vizet, tehát egy komoly tiszai árvíz egy heti többletvizet lett volna képes tárolni – ha kiépül. Mivel 2006 óta nem volt komoly tiszai árvíz, a tervnek csak a töredéke valósult meg. A víz tározása azonban a növényekben még a tározóktavaknál is hatékonyabban oldható meg. Tehát úgy, ahogy a szabályozások előtt volt: rétekben, legelőkben és mocsarakban. Búzában sajnos nem igazán, pláne, mert mire érdekes lenne a tározás, a nyár közepétől: már le is aratják.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Árvíz okozta mezőgazdasági károk bejelentése ̵... Több mint 10 ezer hektár mezőgazdasági területen (nagy részük szántó, kisebb részük legelő) okozott károkat az idei árvíz; ebből mintegy 3 ezer hektár...
Nőtt a belvizes területek nagysága Tolnában Tolna megyében az utóbbi egy hét alatt nőtt a belvizes területek nagysága, már meghaladja az 5000 hektárt - közölte a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgató...
Békés megyében 38 ezer hektár vár megművelésre, öt... Békés megyében az esőzések és a belvíz miatt több mint 38 ezer hektárt nem tudnak megművelni a gazdák az ősszel, a terület jelentős hányadán a tarlóhá...
Belvízhelyzet a Közép-Tisza vidékén A Közép-Tisza vidékén az egy héttel ezelőtti 28 ezer hektár után összesen már több mint 31 ezer hektárnyi földet borít a belvíz, ebből 10-10 ezer hekt...
Békés megye minden térségében megjelent a belvíz... Békés megye valamennyi térségében megjelent a belvíz a szántóföldeken, kritikus a helyzet a Hármas-Körös mentén Szarvas és Békésszentandrás környékén,...
A magyar földeken már csak a szél segíthet A gazdák leginkább a böjti szelek szárító hatásában bízhatnak a vízzel borított és az átnedvesedett területekkel kapcsolatban - jelentette ki a Gabona...