Fokozott figyelmet igényel a gazdálkodás nitrátérzékeny területen

A nitrát túlterhelés hatásait felismerve az Európai Unió Tanácsa a szennyezések elkerülése érdekében létrehozta a minden tagállamra kötelezően kiterjedő Nitrát Irányelvet (91/676/EK). Az Irányelv betartása Magyarországnak is kötelező, ezért hazánkban megalkották a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat követelményrendszerét, amelyet a nitrátérzékeny területeken kell teljesíteni. Hogyan járjon el és mire figyeljen, ha nitrátérzékeny területen gazdálkodik? 

A nitrátrendelet eredete

A nitrogén létfontosságú tápanyag, de nagy koncentrációban a környezetre és az egészségre is káros hatású. Ezért a gazdálkodóknak meg kell védeniük a talajt, valamint a felszíni és felszín alatti vizeket a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéstől. A témát a Gazdahely szakcikke foglalta össze. A nitrátérzékeny területek kijelölése egy EU-s jogharmonizáció következménye. A “vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló irányelvet még 1991-ben fogalmazták meg, ezt Magyarország 2006-ban vette át.

Több feltételnek kell megfelelnie, ha nitrátérzékeny területen gazdálkodik
Több feltételnek kell megfelelnie, ha nitrátérzékeny területen gazdálkodik

Nitrátérzékeny területnek minősülnek (1) bizonyos területek geológiai, talajtani adottságaik vagy vizeik nitráttartalma alapján, valamint (2) a nagy létszámú állattartó telepek és a hozzájuk kapcsolódó trágyatárolók.

A 27/2006-os Kormányrendelet település-soros kijelölési rendszerét 2007-ben a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) blokk alapú kijelölése váltotta fel – ekkor az ország 46 százaléka számított nitrátérzékenynek. Az újabb kijelölésekkel 2013-ban ez a szám már 68 százalékra emelkedett. A nitrátérzékeny területekre vonatkozó gazdálkodási követelmények célja, hogy csökkentse, illetve megelőzze a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátterhelését. Nitrát-szennyezettnek minősül minden olyan víztest, ahol a nitrát-szennyezettségi arány 20 százaléknál magasabb.

Honnan tudhatja, hogy nitrátérzékeny területen gazdálkodik?

Azt, hogy saját földje nitrátérzékenynek minősül-e, legegyszerűbben a MePAR böngészőben tudja megnézni. Ebben a naprakész blokkadatlapok azt is tartalmazzák, hogy a terület melyik kijelölési kategóriába esik.

Az állattartó telepek esetén az alábbi feltételeknek megfelelő létesítmény területe számít nitrátérzékenynek:

az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek (40000 férőhely baromfi, 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertés, 750 férőhely anyakoca), valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe, továbbá a nagy létszámú állattartó telepek (30 ló, vagy 50 szarvasmarha, vagy 200 juh, kecske vagy 100 sertés, vagy 2000 broiler baromfi, vagy 500 kifejlett baromfi [tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.] vagy 50 strucc, vagy 50 anyanyúl és szaporulata), valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók, illetve a trágyafeldolgozás területe.

Mire kell figyelnie, ha nitrátérzékeny területen gazdálkodik?

A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak kötelező nyilvántartást vezetniük. Folyamatos nyilvántartást szükséges vezetnie a nitrátérzékeny területen minden gazdálkodónak, nitrátérzékeny területen kívül pedig a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végzőknek. Ez a nyilvántartás a gazdálkodási napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcellaművelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjainak a vezetését, vagy pedig ettől esetleg eltérő formátumban, de adattartalmilag megegyező nyilvántartás vezetését jelenti – írja a Gazdahely.

A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása
  • A nitrátérzékeny területeken alkalmazni kell a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait, különös tekintettel az alábbiakra:
  • a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi (szűkített) talajvizsgálati eredménnyel;
  • mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott nitrogén (N) hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát;
  • műtrágya 12 százaléknál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki (kivéve a fejtrágyázás műveletét);
  • ültetvények esetén a 15 százaléknál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya;
  • hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel;
  • a kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni;
  • az állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni.
Mik a tiltott tevékenységek?

Az alábbi tilalmakat érdemes jól átolvasni, megjegyezni és a gyakorlatban is betartani:

  • Tilos a trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig. A téli legeltetési időszakban a legeltetés csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén (N) hatóanyag mennyiséget.
  • Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1-től lehetséges.
  • Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát nem szabad kijuttatni a tilalmi időszakon kívül sem.
  • Évi 170 kg/ha érték felett szerves eredetű nitrogén (N) hatóanyag kijuttatása tilos.
  • 17 százaléknál nagyobb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.
  • Csak akkor lehet kijuttatni könnyen oldódó nitrogéntrágyát a betakarítás után, ha a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően sor kerül, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli.
  • Szármaradvány alászántásával legfeljebb 80 kg/ha nitrogén (N) hatóanyag juttatható ki betakarítás után, ha oda 15 napon belül nem kerül növény.
Nitrátérzékeny területen a helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMGY) szabályainak betartását ellenőrzi a hatóság. A HMGY előírásai a következőkre terjednek ki:
  • Szerves trágyával kijuttatható nitrogén hatóanyag mennyiségi korlátozásának betartása.
  • Lejtős területen, felszíni vizek környezetében történő trágyázás feltételei.
  • A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet tartalmazza.
A korábbi szezonok során tapasztalt hibák és tévhitek tanulságai:
  • Fordítsunk gondot és időt a gazdálkodási nyilvántartás vezetésére,  hogy az naprakész és hiánytalan legyen;
  • Küldjük be időben a nitrát adatlapot – az adatszolgáltatási bírság 10.000 – 100.000 forint közötti összeg lehet (ez a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függ);
  • Számoljuk át többször a nitrogén hatóanyag mennyiségét, a pontatlanság/elszámolás súlyos összegekbe kerülhet: a nitrátszennyezési bírság 50.000 – 500.000 forint lehet;
  • Bizonyosodjunk meg arról, hogy a legutolsó talajvizsgálati eredményünk 5 évnél nem régebbi – ha nem rendelkezünk ilyennel, végeztessük el időben, a vizsgálati jegyzőkönyvet pedig a következő talajvizsgálatig mindenképpen őrizzük meg;
  • Tévhit, hogy “nitrátosoknál” is ugyanúgy elég a talajminta átvételéről szóló laboratóriumi nyomtatvány, mint az AKG programnál – az AKG-s mintákkal ellentétben a nitrátérzékeny területeken való gazdálkodáshoz a műtrágya-kijuttatást megelőzően a gazda kezében kell lennie a laboreredménynek is;
  • Figyeljünk a trágyázással kapcsolatos korlátozásokra és tilalmakra;
  • A trágyatároló építésével, valamint a trágya szállításával kapcsolatos dokumentumokat, bizonylatokat célszerű megőrizni;
  • Legeltetéses állattartás esetén a trágyatároló kapacitását csak az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani – fogalja össze a Gazdahely.
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Nitrátérzékeny területen gazdálkodókra vonatkozó e... A NAK kiadta a Nitrát Gazdálkodói Kézikönyvet, ami részletezi a szabályokat, melyeket a nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak figyelembe kell venniü...
Nitrátérzékenység – Valóban akkora probléma?... Akit érint annak biztosan. Kötelmek, adminisztráció, ellenőrzések. Ezek mind olyan hívószavak, amelyek kevés pozitív érzelmet váltanak ki a gazdatársa...
A talajbaktériumokban van a jövő Egyre nagyobb ütemben pusztul a termőföld Európában, így hazánkban is. Szakértők szerint a tápanyagtartalommal nincs, a talajbaktériumokkal viszont an...
Ön szabályosan legelteti a marhát télen? A húshasznú szarvasmarhatartás egyik legfontosabb kérdése a takarmányozás. Az állatok élelmezését szálas takarmányokkal, valamint gabonafélékkel oldjá...
Mindenki figyeljen a nitrogén mennyiségének helyes... 2016 januárjában módosult a nitrát adatszolgáltatást szabályzó törvény. A legfontosabb változás az adatszolgáltatási időszak módosulása volt. Erre kel...
Forradalmi indító szerves trágya a kukoricásban... A kukorica termesztése hazánkban már rutinfeladatnak minősül, mégis, sokan nincsenek tisztában a növény foszforigényével. Már vetéskor sok foszforra v...