Fokozott figyelmet igényel a gazdálkodás nitrátérzékeny területen

A nitrát túlterhelés hatásait felismerve az Európai Unió Tanácsa a szennyezések elkerülése érdekében létrehozta a minden tagállamra kötelezően kiterjedő Nitrát Irányelvet (91/676/EK). Az Irányelv betartása Magyarországnak is kötelező, ezért hazánkban megalkották a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat követelményrendszerét, amelyet a nitrátérzékeny területeken kell teljesíteni. Hogyan járjon el és mire figyeljen, ha nitrátérzékeny területen gazdálkodik? 

A nitrátrendelet eredete

A nitrogén létfontosságú tápanyag, de nagy koncentrációban a környezetre és az egészségre is káros hatású. Ezért a gazdálkodóknak meg kell védeniük a talajt, valamint a felszíni és felszín alatti vizeket a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéstől. A témát a Gazdahely szakcikke foglalta össze. A nitrátérzékeny területek kijelölése egy EU-s jogharmonizáció következménye. A “vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló irányelvet még 1991-ben fogalmazták meg, ezt Magyarország 2006-ban vette át.

A 27/2006-os Kormányrendelet település-soros kijelölési rendszerét 2007-ben a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) blokk alapú kijelölése váltotta fel – ekkor az ország 46 százaléka számított nitrátérzékenynek. Az újabb kijelölésekkel 2013-ban ez a szám már 68 százalékra emelkedett. A nitrátérzékeny területekre vonatkozó gazdálkodási követelmények célja, hogy csökkentse, illetve megelőzze a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátterhelését. Nitrát-szennyezettnek minősül minden olyan víztest, ahol a nitrát-szennyezettségi arány 20 százaléknál magasabb.

Honnan tudhatja, hogy nitrátérzékeny területen gazdálkodik?

Azt, hogy saját földje nitrátérzékenynek minősül-e, legegyszerűbben a MePAR böngészőben tudja megnézni. Ebben a naprakész blokkadatlapok azt is tartalmazzák, hogy a terület melyik kijelölési kategóriába esik.

Az állattartó telepek esetén az alábbi feltételeknek megfelelő létesítmény területe számít nitrátérzékenynek:

az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek (40000 férőhely baromfi, 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertés, 750 férőhely anyakoca), valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe, továbbá a nagy létszámú állattartó telepek (30 ló, vagy 50 szarvasmarha, vagy 200 juh, kecske vagy 100 sertés, vagy 2000 broiler baromfi, vagy 500 kifejlett baromfi [tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.] vagy 50 strucc, vagy 50 anyanyúl és szaporulata), valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók, illetve a trágyafeldolgozás területe.

Mire kell figyelnie, ha nitrátérzékeny területen gazdálkodik?

A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak kötelező nyilvántartást vezetniük. Folyamatos nyilvántartást szükséges vezetnie a nitrátérzékeny területen minden gazdálkodónak, nitrátérzékeny területen kívül pedig a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végzőknek. Ez a nyilvántartás a gazdálkodási napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcellaművelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjainak a vezetését, vagy pedig ettől esetleg eltérő formátumban, de adattartalmilag megegyező nyilvántartás vezetését jelenti – írja a Gazdahely.

A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása

• A nitrátérzékeny területeken alkalmazni kell a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait, különös tekintettel az alábbiakra:
• a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi (szűkített) talajvizsgálati eredménnyel;
• mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott nitrogén (N) hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát;
• műtrágya 12 százaléknál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki (kivéve a fejtrágyázás műveletét);
• ültetvények esetén a 15 százaléknál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya;
• hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel;
• a kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni;
• az állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni.

Mik a tiltott tevékenységek?

Az alábbi tilalmakat érdemes jól átolvasni, megjegyezni és a gyakorlatban is betartani:

• Tilos a trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig. A téli legeltetési időszakban a legeltetés csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén (N) hatóanyag mennyiséget.
• Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1-től lehetséges.
• Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát nem szabad kijuttatni a tilalmi időszakon kívül sem.
• Évi 170 kg/ha érték felett szerves eredetű nitrogén (N) hatóanyag kijuttatása tilos.
• 17 százaléknál nagyobb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.
• Csak akkor lehet kijuttatni könnyen oldódó nitrogéntrágyát a betakarítás után, ha a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően sor kerül, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli.
• Szármaradvány alászántásával legfeljebb 80 kg/ha nitrogén (N) hatóanyag juttatható ki betakarítás után, ha oda 15 napon belül nem kerül növény.

Nitrátérzékeny területen a helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMGY) szabályainak betartását ellenőrzi a hatóság. A HMGY előírásai a következőkre terjednek ki:

• Szerves trágyával kijuttatható nitrogén hatóanyag mennyiségi korlátozásának betartása.
• Lejtős területen, felszíni vizek környezetében történő trágyázás feltételei.
• A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet tartalmazza.

A korábbi szezonok során tapasztalt hibák és tévhitek tanulságai:

• Fordítsunk gondot és időt a gazdálkodási nyilvántartás vezetésére,  hogy az naprakész és hiánytalan legyen;
• Küldjük be időben a nitrát adatlapot – az adatszolgáltatási bírság 10.000 – 100.000 forint közötti összeg lehet (ez a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függ);
• Számoljuk át többször a nitrogén hatóanyag mennyiségét, a pontatlanság/elszámolás súlyos összegekbe kerülhet: a nitrátszennyezési bírság 50.000 – 500.000 forint lehet;
• Bizonyosodjunk meg arról, hogy a legutolsó talajvizsgálati eredményünk 5 évnél nem régebbi – ha nem rendelkezünk ilyennel, végeztessük el időben, a vizsgálati jegyzőkönyvet pedig a következő talajvizsgálatig mindenképpen őrizzük meg;
• Tévhit, hogy “nitrátosoknál” is ugyanúgy elég a talajminta átvételéről szóló laboratóriumi nyomtatvány, mint az AKG programnál – az AKG-s mintákkal ellentétben a nitrátérzékeny területeken való gazdálkodáshoz a műtrágya-kijuttatást megelőzően a gazda kezében kell lennie a laboreredménynek is;
• Figyeljünk a trágyázással kapcsolatos korlátozásokra és tilalmakra;
• A trágyatároló építésével, valamint a trágya szállításával kapcsolatos dokumentumokat, bizonylatokat célszerű megőrizni;
• Legeltetéses állattartás esetén a trágyatároló kapacitását csak az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani – fogalja össze a Gazdahely.