Bizonyára mindenki ismeri az igazi, magyar vöröshagymát, amely a legtöbb hagyományos ételünk alapját képzi. Hiába eszünk azonban fejenként évente 10-12 kilót belőle, ha a hazai termőterületek nagysága csökken, és a terméshozam is egyre alacsonyabb értékeket mutat. A boltok polcain egyre gyakrabban találkozhatunk külföldről importált zöldségekkel, melyek közül a hagyma sem képez kivételt, így a hazai termés úgy látszik, hogy eltűnőben van szupermarketekből.
Nem meglepő, hogy a világon a legnagyobb mennyiségben Kínában termesztenek hagymát, ami évente 24 millió tonnára tehető, ezt követi India 19 millió tonnával, majd lemaradással ugyan, de őket Egyiptom és az Egyesült Államok követik 3-3 millió tonnával évente. Európai viszonylatban első helyen Hollandia áll 1,4 millió tonnával, őt pedig Spanyolország és Ukrajna követi 1,3 millió, és 1 millió tonnával a 2017-es évben. A magyar helyzetről viszont ez nem mondható el. Az 1970-es években 11 ezer hektáron folyt a termelés, amely napjainkra mindössze 1500 hektárra esett le, és a 2018-as adatok alapján az éves termésünk a 40 ezer tonnát alig éri el. Ezért Magyarország importra szorul vöröshagymából, amely egykor a legnépszerűbb termesztett növények között szerepelt az országban.
Hazánkban jelenleg a hagymatermesztés közel 90 százaléka Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyében zajlik. Viszont hiába nő a termésmennyiség a területeken, sajnos ez nem elegendő a magyar fogyasztók ellátására, így az ország importra szorul, amelynek mértéke évről évre növekszik.
A hagyma termőterületeinek illetve terméshozamának hanyatlásáról, továbbá annak hátteréről a HelloVidék egy Békés megyei, Kamuton gazdálkodó hagymatermesztőt kérdezett.
Földes István a hagymatermesztés mellett, amit 2011 óta művel intenzíven, a Kamut-Gyúrpusztai Kft. ügyvezetőjeként is tevékenykedik, és segíti a környéken gazdálkodókat. A híres makói vöröshagyma termőterületek nagysága mára a tizedére esett vissza, viszont Békés megyében az országos termésmennyiség egy ötödét megtermelik évről évre.
Magyarország éghajlata mérsékelten kontinentális, viszont az idő múlásával, és a klímaváltozás miatt ez folyamatosan változik, ez pedig kihat a növénytermesztésre, ideértve a hagymatermesztést is. Ugyanis mindamellett, hogy jelenleg a hagymatermesztés csak öntözéses termesztés esetén kivitelezhető, a napi átlaghőmérséklet is befolyásolja a fejlődést; 25 Celsius átlaghőmérséklet felett ugyanis nem fejlődik. A hőmérséklet további emelkedése esetén bekövetkezhet az, ami a málna és a krumpli esetében is bekövetkezett, hogy az ország klímája nem lesz megfelelő a termesztéshez –mondta Földesi István.
Az egyre melegedő klíma azonban nem csak a fejlődésben okozhat nehézségeket. Az idő enyhülésével egyre több idegen faj telepedhet meg, amelyek folyamatosan terjednek az égöv tolódásával észak felé, vagy pedig az import árukkal kerülnek be az országba. Amennyiben az életkörülmények megfelelnek az adott fajnak, úgy a megtelepedésük hosszú távú lehet, és inváziószerűen terjedhetnek el az egész ország területén. Szerencsére a legtöbb kártevő nincs hatással a vöröshagymára, Földesi István csak a dohánytripszet említette kártevők tekintetében. Gyomok esetében azonban kiemelte, hogy nem az idegen fajok okoznak problémát, hanem az azok irtására alkalmazható szerek számával, amelyek az őshonos fajok hatékony irtását sem oldják meg, így az évelők és magról kelők esetében csak a kézi munka jelent megoldást. A gazdálkodók igyekeznek folyamatosan megoldást, és használható készítményt találni, viszont a szükséges engedélyek megszerzése igen hosszú folyamat.
Megoldásként a fajtanemesítés szolgálhatna, amely segítségével a klímának ellenálló növény lenne termeszthető, a gazdálkodó szerint erre vonatkozó kezdeményezésről azonban nem látható információ. A számos kudarc miatt azonban az egyre több hagymatermesztő feladja a vöröshagyma termelését, ami azt eredményezi, hogy egyre több import hagymára van szüksége az országnak. A magyar földön megtermelt hagyma így 6-8 hónap alatt elfogy a piacról, és ezt követően már csak az import áru vásárolható.
A kamuti termelő szerint a magyar árun az segíthetne, ha csökkentenék a hazai áfát, rendelkeznének a magyar termékek a megfelelő promócióval, a kereskedelmi láncok is inkább a magyar termést választanák, és ha fokozottan ellenőriznék a bejövő árut. A jelenlegi közvetett hatások nem elegendőek, és nagyban befolyásolja a nemzetközi piac az árakat.
A hagyma minősége sokban befolyásolja annak tárolhatóságát, és míg régen az emberek inkább előre bevásároltak télre a zöldségekből, addig napjainkra inkább jellemző az, hogy amikor épp szükség van rá, akkor vásárolja meg a fogyasztó. Ha a magyar hagyma tárolhatóságát 6-8 hónapról 9-11 hónapra növelnék, és a mennyiség helyett inkább a minőséget céloznák meg a termelők, akkor könnyebb lenne a magyar áru számára a piaci helyzet javítása. A termelők pedig Földesi István elmondása szerint a csomagolási és tárolási folyamatok fejlesztésén folyamatosan dolgoznak, amely segítségével a lemaradást mérséklik.
A NAK létrehozott egy hagyma munkacsoportot 2017-ben a Magyarországon uralkodó, folyamatosan romló helyzet mérséklésére, a munkacsoport feladatát az képezte, hogy hatékonyabbá tegyék a termelést, valamint a piacszervezést. A szervezet azóta is működik, viszont nem növelte sem a termelők számát, sem pedig a területek méretét, Földesi István szerint a stabilitás elérése volt inkább a céljuk. A javaslataik nem valósultak meg, viszont pozitív hatása érezhető volt a termelőknél, akik azóta többet kommunikálnak, felgyorsult az információáramlás, ritkább a termelők megvezetése és a fajtabemutatók is sikeresen működnek.
A HelloVidék kíváncsi volt arra, amely jelenleg az egész világon nagy befolyással bír, ez pedig az, hogy hogyan érinti Földesi Istvánt, illetve a vöröshagyma termesztőket a koronavírus miatt bekövetkezett korlátozás. A termesztő elmondása szerint a jövőbeni hatása hasonlóan kiszámíthatatlan lesz, mint a legtöbb zöldség esetében. A hagymatermesztő térségében nem jellemző a külföldi munkaerő, így ott a kézimunkaerő hiánya nem fenyeget. Árak esetében a piaci változások, a hazai termelői viselkedés és a nemzetközi ár befolyásolhatja, így erre valószínűleg a vírus nincs hatással. Így nem lehet tudni, hogy várható-e a nemrég tapasztalthoz hasonló áremelkedés a vöröshagyma esetében, amelyre az import áruk árain kívül a magyar termésátlagok is hatással vannak.
